Szentségimádás
Csütörtökön a szentmisét követő csendes szentségimádás van.
Félórás csendes szentségimádás van minden pénteken az esti szentmise után.
Litánia hétköznapokon a szentmise után, vasárnap a szentmise előtt 16.45-kor.
Skapulárés körmenet van minden hónap negyedik vasárnapján 16.30-kor.
Minden kedden 18.00 órától lelkiségi katkézis van a hittanteremben.
Gyóntatás rendje:
Kedd: 16:00-16:45-ig
Szerda: 9:00-10:00
Péntek: 16:00-16:45
Szombat: 16:00-16:45
Vasárnap: 10:00-10:45 - 16:00-16:45

A templom nyitvatartása:
Hétfőn zárva
Csütörtökön a reggeli liturgiát követően
kb. 9.15-től zárva.
Kedd, szerda, péntek, szombat
7:30 – 11:00; 16.00-17:30
(Pénteken a szentségimádás, szombaton pedig az esti szentmise végéig)
Vasárnap 8.30- 12.00, 16:00-18.00

Az 1713-1725 között, Witwer Márton tervei szerint épült könnyed, különös alaprajzú, finoman kidolgozott homlokzatú templom szokatlanul elhelyezett tornyával a város egyik legszebb barokk épülete.

Az olasz könnyedséget és az osztrák gazdagságot egyesítették a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templom tervezői és alkotói. Wittwer Márton már e templom építése előtt Ausztria több városában is dolgozott, és valóságos dunai iskolát teremtett. Az olaszos karakterű Il Gesu mintájára kialakított szoborfülkékkel, szobrokkal, lizénákkal, párkányokkal tagolt homlokzat mögött szintén a nyugati iskolában nevelkedett művészek munkája fogadja a látogatót.

Az elliptikus alap falaira boruló kupolát bár csak 1908-ban festette Kastner, de az oldalfülkékben álló mellékoltárok és a színpadszerűen kialakított főoltár 1721-1725 között készült Witwer Márton tervei alapján, képeit pedig a nápolyi születésű és mindvégig olasz hatás alatt dolgozó Martin Altamonte készítette - bár az ő személyét ma már vitatják. Aranyos csillogás, drámai mozgalmasság, színek kavalkádja, angyalok röpte - minden együtt van, ami a barokkra jellemző. Innen a gyóntató folyosón keresztül jutunk a "sötét kápolnába", ahol díszes vasráccsal elválasztva áll a Fekete Mária-szobor.

A két sekrestye berendezése, csakúgy, mint a szószék, az orgona és a padok, szintén a XVIII. században készült.

A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt – megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be. A templom alapkövét 1721-ben helyezték el és 1725-ben szentelték fel. A templom tervező építésze a kármelita Athanasius testvér volt. Ő vezette az építkezést és a berendezés tervei is tőle származnak. Oltárait a szobrokkal együtt Domonkos kármelita testvér készítette. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A mellékoltárokon a következő ábrázolások vannak: Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése, Keresztes Szent János megdicsőülése. Az oltárképeket Martino Altomonte festette. Meg kell még említeni a „sötét kápolnát”, a Loretto-i ház másolatát, melyben ott van egy másolata az eredeti Szűz Mária szobornak, amelyik azóta egy tűzvészben megsemmisült. A győri kármelita templom hazánk értékes barokk műemléke. A templomban állandó gyóntatás van.