A községnek már a középkorban volt temploma. IV. László király által kiállított okmány szerint a Pest megyei Ratold nevű faluban minden szükségesekkel ellátott templom volt.
A községet és egyházának patronátusi jogát 1325-ben Porcs István fia, László bán, a Tary család őse bírta. Ez a török uralom idején elpusztult.
A templom valószínűleg már a 16. század végén a protestánsok kezébe került. A faluval együtt a templom is elpusztult és a kálvinista anyaegyház is megszűnt.
A jelenlegi templomot Mágocsi János építette a kastély parkja mellett. Alapkövét 1743-ban tették le. 1745. szeptember 29-én benedikálták. 1760. június 1. én consecrálta Esterházy püspök.
A faluban volt már egy Szent Mihálynak szentelt kápolna a 18. században.
Az 1777. évi összeírás szerint ez a település első temploma a temetővel együtt. A kápolna fenntartásáról gondoskodtak a patrónus földesurak még a 19. században is. Mágocsy József halála után (1803) megszűnt a család kegyúrsága. A templomot a Mágocsy özvegy átadta a részletes leltárral a váci püspöknek, Kámánházy Lászlónak.
A templom alapkövét 1743-ban tették le és 1746-ban készült el. Ekkor a fából épített templom főoltára már állt, ezért sor kerülhetett a megáldására is. Ezután teljes búcsújogot kapott a templom.
A felszentelést 1760-ban végezte Esterházy Károly.
A templom jellege homlokzati tornyos, egyhajós, eredetében barokk, de teljesen átalakított külső a homlokzatból kilépő középtornyon barokk kapu, és ezen az egyik megújítás 1867-es évszáma. A torony és templomtest között a nyolcszög három oldalába alkotott toldalék: az egyik oldalon kápolna, a másik oldalon kórusfeljáró számára. Az oldalhomlokzaton 4-4 ablak, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A templomot 1936-tól 1938-ig kereszthajóval bővítették.
A templom belsejébe lépve lapos mennyezetet, diadalívet látni. Keskenyebb szentély, csak a kórus alatti kápolna ajtókerete barokk még. Egyébként az 1912-es átépítés barokk formáiból teljesen kivetkőztette. Díszes szószéke és öt oltára volt. A karzaton nyolcmutációs orgonát helyeztek el.
Berendezése a 18. századból való, értékes művészi együttes. Ezüstkelyhe és aranyozott réz monstranciája van szintén a 18. századból.
Örökmécsese ezüst, melyet Prandtner József ötvösmester 1803-ban készített. Ezüst, empire stílusú. A lámpatest középső, széles részén vésett felirat: " A Szent Háromságnak tiszteletére, Tekéntetes Rátoly Magótsy Joseph Úrnak és az ő hitvesének, tekéntetes Radits Johanna asszonynak Istenes költségével tsináltatott Ao 1803 Die 15 Martii". A szöveg szerint a harmadik oldalon beütve Pest város ötvösjegye, N ellenőrző betű, J P mesterjegy.
A tabernákulum barokk, fa, párkányán puttófejek, gyertyatartós angyalkák. Tetején copf, fekete aranyozott levélsorral, fűzérrel díszített kereszt, 18. századi.
Az angyalszobrok fából készültek és a tabernákulum mellett találhatók, barokk stílusúak. A régi tabernákulummal a XVIII. századi vörösmárvány keresztelő kút födele.
A templom mellett található a Mágocsi család által készítetett Szentháromság szobor. A talapzaton felirat:
1 7
GLORIA PATRI
ET
FILIO
ET
SPIRITUS SANCTO
8 0

Még egy szobor található a faluban, mégpedig Nepomuki Szent Jánosé. Az állomástól a községbe vezető országúton a híd mellett áll. Színezett papi öltözetben mindkét kezével a feszületet tartja. 1779-ből való.
Három feszület van a községben. Az egyiket a Mágocsi család állítatta.
A másikat Heidfeld Ferenc állítatta és a kígyósi kápolna mellett található.
Berendezés
A főoltár a Szentháromság tiszteletére épült.
Az egyik mellékoltár Nepomuki Szent János tiszteletére lett állítva. Az oltárépítményt pilaszterek tagolják ezek előtt Szent Ferenc és Páduai Szent Antal középen díszes fülkében Nepomuki Szent János. Az oromzaton az Atyaisten színezett fa szobra. 18. századi.
A másik mellékoltár Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére. A pilaszterek előtt Szent István és Szent László. Angyalokkal és aranyozott ornamensekkel keretelt fülkében Szűz Mária, és az oromzaton felhők között Jézus színezett fa szobra. A 18. század első feléből.
A kereszthajó bal oldalán található a harmadik mellékoltár. Szent Anna tiszteletére állítatott. A mellékoltáron Keresztelő Szent János és szent nő színezett fa szobra. A kép Szent Annát Joachimmal és a Szent családdal ábrázolja. 18. századi olajfestmény, ismeretlen mestertől.
A kereszthajó bal oldalán található a negyedik mellékoltár. Szűz Mária tiszteletére. Mindkét oldalán magas taapzaton ión fejezetű oszlop. Középen baldachin alatt angyalok, puttók között kis Madonna kép aranyozott keretben. Készítője Girolami Pece, 18. századi.

Varga L., A váci egyházmegye történeti földrajza, Váci egyházmegyei hatóság, Vác1997.
Faragó I., Száz Magyar falu könyvesháza Vácrátót
Pest megye műemlékei II. Budapest 1958.
Pest megye műemlékei II. Budapest 1958.
Pest megye műemlékei II. Budapest 1958.

Templomkülső:
A barokk épület főhomlokzata falsávokkal keretelt.
A bejárat fölé 1780-ban Hebenstreit József pesti szobrász három alkotása került:
-középre a Pieta
-oldalra: Szent Flórián
-Szent Rókus
Templom melletti Szentháromság szobrot szintén Hebenstreit készítette.
A toronyba három harang került. A bejárat fölé zárókőre írva az "AD. 1746".

Felújítások:
1796: megváltoztatták az oltárasztalokat
1936-38: a plébános, Hoitsy Pál plébánossága idején megnagyobbították a középső oszlopos hajórésszel.
A templom jelmondata a középső boltíven olvasható: "Az Atya szeretete, a Fiú kegyelme, a Szentlélek ereje legyen Mindnyájunkkal." Az oltárok és a berendezések a magyar barokk faszobrászat legszínvonalasabb alkotásai, közé tartozik.
A belső tér képei:
A templomban található képek: kisméretű egyszerű, szószékbe illesztett, vászonra festettek. A Jó pásztort és a négy evangélistát ábrázolja, XVIII. századiak.