Szent Adalbert-templom
Frissítve: 2022.09.14.
hétfő
7:00
kedd
7:00
szerda
csütörtök
18:00
péntek
7:00
szombat
18:00
vasárnap
7:30
9:30
18:00
hétfő
7:00
kedd
7:00
szerda
7:00
csütörtök
péntek
7:00
szombat
18:00
vasárnap
7:00
9:00
11:00
18:00
Kapcsolódó információk
Minden hónap 13-án Fatimai imaóra van.
Minden hónap 27.-én Szent Mónika Család felajánló imaórája van.
Májusban 18,30-tól litánia.
Minden hónap 27.-én Szent Mónika Család felajánló imaórája van.
Májusban 18,30-tól litánia.
Bemutatkozás
A templomépítés előzményei
A város feltehetően egy előkelő személy nevét őrzi a honfoglalás korából. A csornai premontrei prépostság alapító levele Hotvinról tesz említést 1180 körül. Csorna ugyanis a hatvani prépostság filiája volt, az első szerzeteseit innen telepítették át. A hatvani prépostságot Prémontré anyakolostorának halotti megemlékezési könyve szerint Simon bán alapította 1170 körül Antiochiai Szent Margit tiszteletére. Kozák Károly régész szerint lotharingiai mesterek építették épületeit, melyek a mai Városháza helyén állhattak. A külföldi mesterek a hatvani építkezés munkálatainál feltehetően magyar kőfaragókat és kőműveseket is alkalmaztak. A prépostságot Váradhegyfok (Nagyvárad, Oradea, Románia), az első magyarországi prépostság népesítette be szerzetesekkel, akik itt számos oklevelet készítettek. Ez az ún. hiteleshelyi tevékenységük alapvetően hozzájárult a település fejlődéséhez. A prépostság 1332-ben az üresedésben levő egyházak között szerepelt. A plébános jövedelmének tizede 1332-ben 30, majd 1334-ben 15, és 1335-ben 30 garast tett ki. (A környékbeli települések plébániái átlagosan 10 garas pápai tizedet fizettek.) A premontrei rend adminisztrálta a legkorábban 1273-ban említett, Szent Mária Magdolnáról elnevezett, és a vár 1596. évi ostromakor elpusztult templomot. A mai barokk templom valószínűleg ennek a helyén áll.
A kutatások szerint a mecsetböl alakították ki a katolikus templomot 1696-ban. Szabó Máté hatvani postamester (volt ezredes, később kuruc "ezeres kapitány"). Szent Adalbert tiszteletére építtette e templomot. A Rákóczi szabadságharc végén, 1711-ben kelt leírás már a szépen felépített nagy templom orgonáját említi. Egy másik,17l6-os leírás kiemeli a templom boltozatos szentélyét és sekrestyéjét, valamint kőkarzatát. 1726-1733 között az akkori kegyúr, Stahremberg tervezte felépíteni a templom tornyát, de erre nem került sor, mert már düledezett, a váci püspök betiltotta a használatát l746-ban.
A premontrei prépostság címét 1713-ban Berkes András váci nagyprépost és helynök nyerte el, a régi birtokokat sorra visszaszerezve 1723-ban szabad királyi adományozású javadalmas prépostságot alapított, Szent Mihály tiszteletére. E reális prépostság elsőjavadalmasa ő maga lett (közben heracleai címzetes püspökké is szentelték) és végrendeletileg úgy rendelkezett, hogy a mindenkori plébános nyerje el a hatvani javadalmas prépostságot is. A prépostot a király nevezte ki és ezzel egyidejűleg a püspök ugyanazt a személyt plébánosnak. A javadalomba a kincstári megbízott iktatta be, az investiturát, a főpapi jelvények átadását pedig kezdetben az esztergomi érsek gyakorolta. A prépostság kiváltságos volt. Főrendiházi tagságot is jelentett 1884-ig, öltözetében pedig a választott püspökök ruházatát viselték a prépostok. A középkori Szent Margitról elnevezett préposti címet időnként a hatvanitól függetlenül adományozták. A kapucinus szerzetesek Stahremberg hívására telepedtek Hatvanba, 1729-ben. Ők a török időkben rommá lett premontrei monostor helyére kerültek, itt építettek templomot is. A kapucinus rendet II. József 1787-ben megszüntette, ettől kezdve a kolostor épületét előbb egyházi iskolának, majd sóháznak használták. A kolostor melletti kapucinus templomot 1862-ben a görög származású Duza Antal kereskedő vette meg. A következő évben lebontották, és anyagából Kartal községben építettek templomot.
A templom építéstörténete
A Kossuth téri jelenlegi, egyetlen homlokzati tornyú, barokk, római katolikus templomot Grassalkovich Antal építtette a már düledező korábbi pótlására. A kisnemesi származású, ürményi születésű Grassalkovich Antal Mária Terézia bizalmas embere volt. 23 évesen, 1716-ban már kincstári ügyész, 1720-ban udvari kamarai tanácsos és a királyi jogügyek igazgatója, majd 1727-ben az újszerzeményi bizottságnak elnöke. 1731-ben királyi személynök, 1736-tól báró, majd 1743-tól gróf, 1748-tól a magyar királyi kamara elnöke. A budai várpalota építését, valamint a királynő pozsonyi építkezéseit is rábízták. Hatalmas vagyonra tett szert és a birtokain sikeresen gazdálkodott. Befolyó jövedelmeinek nagy részét mecénási tevékenységre fordította, ennek máig fennmaradt emlékei: számos barokktemplom (32 db) és kastély (12 db). A hatvani uradalmat az 1730-as években szerezte meg, építkezéseivel fokozatosan kialakította a város barokk arculatát.
Az 1751-1757 között barokk stílusban épített templomot, Oraschek Ignác és Jung József építészek alkotását, préposti és egyben plébániatemplomként 1757. április 23-án, - Szent Adalbertnek,a templom védőszentjének napján - szentelte fel gróf Migazzi Kristóf bíboros, váci püspök. A jelenleg ugyancsak műemléki védettségű plébániaház préposti lakként épült 1750 táján. Ekkor Maszár András a prépostplébános, aki anyagilag is hozzájárult a templom építéséhez. Az építkezéshez középkori kőtöredékeket is felhasználtak a mesterek (az egyik ilyen kőtöredék az 1950-es években került elő, az új körfolyosó építésekor elbontott jobb oldali szentélyfal lábazatából). A templom nagyon meredek fedélszékű tetőzete zsindellyel volt fedve. A torony hagymasisakját is eredetileg zsindellyel, majd e század elejétől bádoggal fedték. Legutoljára az 1950-es években Csík József prépost újította fel a templomot. A zsindely-héjazatot palára, a hagymasisak bádogozását vörösrézre cserélve fel. A templombelső terének átrendezése, újrafestése Leszkovszky György az Iparművészeti Főiskola professzora - tervezésévei történt. A főoltár mögötti falsíkon Szent Adalbert alakját, valamint a szentély mennyezet freskóit 1956-ban készítette Döbrentey Gábor.
A templom leírása
A szimmetrikus elrendezésű templom főhomlokzatát a háromszoros falpillérekkel övezett középrizalt ívesen tagolja. Hagymasisakban végződő óratorony magasodik a főhomlokzat felfutó tengelyében. A három falmezöre tagolt homlokzat középső része foglalja magába a szegmentíves kaput.
A templom belsejét legszemléletesebben Kálnáné Ádám Anita, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója írta le a "Vizuális és társművészetek kifejezési lehetőségeinek összevetése (Szeged, 1989.)" című szakdolgozatában. A plébánia tulajdonában őrzött kézirat szerint: "A főbejáraton belépve nagyon szép és feltűnően tágas templomtér tárult a szemünk elé. Jobbra és balra egy-egy oldalkápolnát pillanthatunk meg. (Lourdesi és Pieta kápolnák) A nagy fesztávú templomhajón tulajdonképpen három igen mély csehsüveg boltozat ívelődik át:" A boltozat előreugró pillérei a templombelsőt 3-3 részre osztják. A boltíveket tartó oszlopokon egymás mellett több, finoman előreugró szabályos és arányos szerkesztésű pilaszter sorakozik. Fejezetük kompozit oszlopfő, rokokó elemekkel tarkítva. Erre épül a gazdag profilú, több tagozatból álló, lendületesen ívelődő főpárkányzat. A főpárkányzat a templomhajó mindkét oldalán ritmikusan hullámzik végig. A varázslatos szépségű szentélyt egy erőteljes diadalív nyitja. Ennek közepét díszíti a Grassalkovich-család stukkó címere. Az evangélium- (bal) oldalon, a diadalív homorú síkjában van elhelyezve a XVIII. század közepéröl való barokk szószék. A szentélyt záró felületet egy-egy freskó tölti be, amelyet Döbrentey Gábor festöművész 1956-ban készített el. A jelenet Szent Adalbertet ábrázolja, amint bencés papok között, egy földnyelven állva prédikál. Hallgatói között az evangélium-oldalon Szent István és Boldog Gizella, valamint Szent Imre, István és Gizella között egy dajka, a lecke- (jobb) oldalon pedig egy magyar család látható. A háttérben a Zagyva folyó völgye, a templom sziluettje, és a Mátra vonulata jelenik meg. A szentélyt lezáró kupola tér freskóján a Szentháromság barokk-kori ábrázolása látható, Magyarország Nagyasszonyával.
A főoltár testének két oldalán egy-egy volután adoráló angyal térdel, a főoltár közepén, a szentségház ajtaján dombormű ábrázolja a feltámadt Jézust, amint az emmausi tanítványoknak kenyeret oszt.
A szentélynek háttal, a 19,5 m hosszú és 15,5 m széles, impozáns látványt nyújtó, monumentális hatású templomhajó másik végében, a bejárat fölött, a karzaton áll a homlokzati ablak mellett a megosztott orgonatest. A szentélyből kifelé haladva az evangéliumoldalon a XVIII. századi Szent Kereszt oltárképet láthatjuk. A nagyméretű táblakép festője ismeretlen. Szemben a leckeoldalon Nepomuki Szent Jánost jeleníti meg Jakobey Károly 1881-ben festett műve. A mártír szent a cseh királynő gyónását hallgatja, a baloldalon a király leselkedik. A jobb sarokban egy angyal jegyzi fel a történteket, középen egy allegórikus, hallgatást parancsoló női alak áll. A képen egy, a vértanúság pálmáját tartó angyal Nepomuki Szent János felé tekint.
A leckeoldalon a hajó középső szakaszában áll a XVIII. századi barokk Szűz Mária-oltár, melynek középső részét id. Lucas Cranach: "Mária a keresztények segítsége" című festményének másolata tölti ki. (Az eredeti festmény Passauban található meg. Ez a Mária ábrázolás szerepelt a magyar hadilobogókon a török háborúk idején.)
Az oltár hátépítmény két oldalán, a képtől jobbra-balra a mecénás Grassalkovich házaspár védőszentjeinek szobra, Páduai Szent Antal és Nagy Szent Terézia áll.
A szemközti evangélium oldalon Szent József-oltára áll. A szimmetria kedvéért készíttette 1958-59-ben Csík József prépost Ocsovai Józseffel. Az oltár központjában Szent József alakját ács és asztalos attribútumokkal ábrázoló festmény Kontuly Béla alkotása. Az oltár két oldalán álló barokk szobrok Szent Pál és Judás Tádé apostolokat ábrázolják. A templomhajó két utolsó fülkéjébe egy-egy copf stílusú gyóntatószéket helyeztek el. A stációképek Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai.
A templom legértékesebb berendezési tárgyait a szentély szlavón tölgyből készült, hátépítményekkel kiegészített stallumja, valamint a templomhajó négy padtömbjének első tagjai alkotják. Ezeket 1762-ben Schwerer József asztalos és Speth Ferenc fafaragó készítették a pécsi székesegyház számára. A hatvani templom részére 1882-ben Krenedits Imre prépost vásárolta meg e mestermunkákat. A negyedik hátépítményt - amely előtt a préposti szék nyert elhelyezést - ormán, középen a hatvani prépostok címere és szélről két faamfóra díszítik. Ennek a hátépítménynek készítője Ocsovai József helyi fafaragó asztalos. Munkája 1957-ből való. A templom keresztelőkútját vörös márványból faragták, teljesen megegyezik a gödöllőivel. Az aranyozott kovácsoltvas falikarokat Kittlinger Kálmán ötvös alkotta 1956-ban.
A plébániaház
Az 1750 táján épült plébániaházat Grassalkovich Antal eredetileg földszíntes épületnek építtette, de még a XVIII. században emeletessé alakították át. A külsőleg egyszerű épület főhomlokzata öttengelyes, a bejárati homlokzata hattengelyes.
A plébániaház első "gazdája", Maszár András prépostplébános anyagilag is hozzájárult a plébánia fellendítéséhez, halálakor pedig 600 forintot hagyott a parókiára. A plébániára 1794-től ugyancsak sokat áldozott - a saját vagyonából - Stettner Bernát prépost-plébános. Stettner - aki jog- és vallástudós, Heves, Nógrád és Csongrád vármegyék táblabírája is volt - kezdte el írni a plébánia Historia Domusát, az 1803. évi pestis idején pedig segítséget és vigasztalást nyújtott a lakosságnak. A plébániaházat több alkalommal tatarozták: 1847 októberében Horváth Mihály prépost (a későbbi püspök és kultuszminiszter, történész) festtette újra az épület falait, ablakait, ajtóit sőt: az emeleten lévő nagyobb helyiséget "a magyar történelem nevezetesebb eseményeit" ábrázoló falfestményekkel is feldíszítette. (Ezeket a Bach-korszakban levakarták. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános közlése szerint a közelmúltban a falakat alaposan "megkutatták" egy festőművész közreműködésével, de nem sikerült a falfestmények nyomára akadni.) 1905 májusában renoválták a plébániaházat, majd hamarosan bevezették az áramot, és bekapcsolták a telefont is. Ekkor Odray Coelestin prépost - aki műszaki téren hírnévre tett szert - 10 év alatt elkészített egy villamos órát, mely nemcsak a prépostiak, hanem egész Hatvan büszkesége volt. Ez hang- és bábjátékkal jelezte az időt, volt rajta csillag térkép, öröknaptár, ébresztőszerkezet, fonográf, egy aneroid barométer, egy nedvességmérő, egy orvosi célt szolgáló "villanyerőgép", egy telefon és egy "kémszerkezet", mely lefotózta, és lövéssel elriasztotta a tolvajt. (Ez a csodakészülék sincs már meg.)
A Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű
A Kossuth téren, a plébániatemplom mellett látható Heves megye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, a Szent Sebestyén oszlop. Az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy (köztük a 45 éves prépost, Palics János és más papok) életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából. Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt. A kereszténysége miatt a császár kihallgatta és fához kötözve nyilakkal lövette. E kínzatása miatt lett Sebestyén pestisszent, mert a pestisjárványokat a középkori ember az Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel, és ezektől Szent Sebestyén közbenjárására remélt megmenekülést.
A hatvani emlékművet (mely az ország egyik legkorábbi ilyen vonatkozású alkotása) eredetileg a régi Kálvária temető előtti téren állították fel, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került, ez alkalommal a szoborcsoport alakjait rossz állapotuk miatt kicserélték másolatokra. A Hatvany Lajos Múzeumban találhatók az eredeti szobortorzók.
Az emlékmű alapzatába a következő szöveget helyezték el: "Hálából emelte a piacon a hatvani nép a három személyű Egyisten, a Boldogságos Szűz Mária, és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. 1740. május 30."
Az emlékirat egy példánya megmaradt a hatvani kapucinusrend Historia Domesticajában. Doktay Gyula, a Hatvany Lajos Múzeum első igazgatója szerint feltételezhető, hogy az emlékmű eredeti szobrait Jäger Antal pallér édesapja, Jäger János Henrik budai kőfaragó mester műhelyében készítették.
Az emlékművet a legprecízebben Doktay Gyula írta le. A Hatvany Lajos Múzeum tulajdonában levő kézirata szerint: "A szoborcsoportot egy igen széprajzú és arányú négyzet alapidomú (4,43x4,27 m) szalag fonatos kő mellvédfal zárja körül.. Négyzetes kőkorlátalapból emelkedik ki a szoborcsoport posztamense, mely oldalt kissé megnyúlik, hogy helyet kapjon a két rajta álló szent szobra. A posztamens 25 cm magas profilált talapzaton áll. Középen egy tükörrel díszített, 69 cm magas pillér emelkedik, melynek első oldalán Szent Rozália reliefje van. Az ellenkező oldalon. ...latin nyelvű felírás olvasható, mely megmagyarázza a nézőnek az emlékmű keletkezésének okát, és építésének évszámát tünteti fel, majd azt, hogy később helyezték át a mai helyére. Kétoldalt a posztamens megkeskenyedik. E megkeskenyedett részt, melyen a szobrok állnak, mindkét oldalon egy-egy díszes konzol tartja, melynek körét palmettás dísz tölti ki. Oldalt, felül hármascsigás kiképzést kapott a konzol, fölötte virágdísszel. Az egészet posztamenst egyetlen profilált, 22 cm vastag kőlap fedi. Ezeken áll a két pestistől védő szent, jobbra Szent Rókus ...mellette ... az oszlop bal oldalán, a mostani szent Adalbert püspököt ábrázoló szobor helyén állt Xavéri Szent Ferenc szobra. Sokáig egy durva faragású, vörösesszürke terméskődarab helyettesítette a szent ismeretlen szobrát. Hatvany Irén bárónő az emberi alakot alig formáló követ a 30-as évek elején eltávolíttatta és helyébe a mostani Szent Adalbert szobrot faragtatta ... (a szobor) elkészülte után került elő Révész József, volt hatvani rendörkapitány kutatása eredményeként a Máriabesnyőn levő hatvani kapucinusrend Historia Domusa (Háztörténete), amiből kétséget kizáróan kiderült, hogy a bal oldali szobor Xavéri Szent Ferenc volt. Középen tengelyben áll az alacsony lábazaton nyugvó oszloptörzs. ...a 260 cm magas oszloptörzs nyaktaggal ellátott, szép szarvasfejezetű kapitelben végződik. A kapitelen áll ... Szent Sebestyénnek a szobra."
A két évszázadot átélt szoborcsoportozat alakjait, az oszloptörzset erősen megrágta az idő vasfoga, legjobban a szalagfonadékos kőkorlát állt ellen és ízelítőt ad az emlékmű egykori szépségéről. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános a hatvani pestisoszloppal, és a hozzá fűződő jeles dátummal kapcsolatban a következő gondolatainak adott hangot: "A történelem arra való, hogy az ember ne felejtse el a gyökereit. Szent Sebestyén napján arra is gondolnunk kell, hogy egy félig kihalt város lakóinak közös akaratából néhány hónap alatt emlékművet állíttattak. Példaértékű tett ez a mai ember számára is, aki sokszor szánt szándékkal pusztítja meglévő értékeit, s képtelen azokat megbecsülni."
Forrás : Demény-Dittel Lajos
A város feltehetően egy előkelő személy nevét őrzi a honfoglalás korából. A csornai premontrei prépostság alapító levele Hotvinról tesz említést 1180 körül. Csorna ugyanis a hatvani prépostság filiája volt, az első szerzeteseit innen telepítették át. A hatvani prépostságot Prémontré anyakolostorának halotti megemlékezési könyve szerint Simon bán alapította 1170 körül Antiochiai Szent Margit tiszteletére. Kozák Károly régész szerint lotharingiai mesterek építették épületeit, melyek a mai Városháza helyén állhattak. A külföldi mesterek a hatvani építkezés munkálatainál feltehetően magyar kőfaragókat és kőműveseket is alkalmaztak. A prépostságot Váradhegyfok (Nagyvárad, Oradea, Románia), az első magyarországi prépostság népesítette be szerzetesekkel, akik itt számos oklevelet készítettek. Ez az ún. hiteleshelyi tevékenységük alapvetően hozzájárult a település fejlődéséhez. A prépostság 1332-ben az üresedésben levő egyházak között szerepelt. A plébános jövedelmének tizede 1332-ben 30, majd 1334-ben 15, és 1335-ben 30 garast tett ki. (A környékbeli települések plébániái átlagosan 10 garas pápai tizedet fizettek.) A premontrei rend adminisztrálta a legkorábban 1273-ban említett, Szent Mária Magdolnáról elnevezett, és a vár 1596. évi ostromakor elpusztult templomot. A mai barokk templom valószínűleg ennek a helyén áll.
A kutatások szerint a mecsetböl alakították ki a katolikus templomot 1696-ban. Szabó Máté hatvani postamester (volt ezredes, később kuruc "ezeres kapitány"). Szent Adalbert tiszteletére építtette e templomot. A Rákóczi szabadságharc végén, 1711-ben kelt leírás már a szépen felépített nagy templom orgonáját említi. Egy másik,17l6-os leírás kiemeli a templom boltozatos szentélyét és sekrestyéjét, valamint kőkarzatát. 1726-1733 között az akkori kegyúr, Stahremberg tervezte felépíteni a templom tornyát, de erre nem került sor, mert már düledezett, a váci püspök betiltotta a használatát l746-ban.
A premontrei prépostság címét 1713-ban Berkes András váci nagyprépost és helynök nyerte el, a régi birtokokat sorra visszaszerezve 1723-ban szabad királyi adományozású javadalmas prépostságot alapított, Szent Mihály tiszteletére. E reális prépostság elsőjavadalmasa ő maga lett (közben heracleai címzetes püspökké is szentelték) és végrendeletileg úgy rendelkezett, hogy a mindenkori plébános nyerje el a hatvani javadalmas prépostságot is. A prépostot a király nevezte ki és ezzel egyidejűleg a püspök ugyanazt a személyt plébánosnak. A javadalomba a kincstári megbízott iktatta be, az investiturát, a főpapi jelvények átadását pedig kezdetben az esztergomi érsek gyakorolta. A prépostság kiváltságos volt. Főrendiházi tagságot is jelentett 1884-ig, öltözetében pedig a választott püspökök ruházatát viselték a prépostok. A középkori Szent Margitról elnevezett préposti címet időnként a hatvanitól függetlenül adományozták. A kapucinus szerzetesek Stahremberg hívására telepedtek Hatvanba, 1729-ben. Ők a török időkben rommá lett premontrei monostor helyére kerültek, itt építettek templomot is. A kapucinus rendet II. József 1787-ben megszüntette, ettől kezdve a kolostor épületét előbb egyházi iskolának, majd sóháznak használták. A kolostor melletti kapucinus templomot 1862-ben a görög származású Duza Antal kereskedő vette meg. A következő évben lebontották, és anyagából Kartal községben építettek templomot.
A templom építéstörténete
A Kossuth téri jelenlegi, egyetlen homlokzati tornyú, barokk, római katolikus templomot Grassalkovich Antal építtette a már düledező korábbi pótlására. A kisnemesi származású, ürményi születésű Grassalkovich Antal Mária Terézia bizalmas embere volt. 23 évesen, 1716-ban már kincstári ügyész, 1720-ban udvari kamarai tanácsos és a királyi jogügyek igazgatója, majd 1727-ben az újszerzeményi bizottságnak elnöke. 1731-ben királyi személynök, 1736-tól báró, majd 1743-tól gróf, 1748-tól a magyar királyi kamara elnöke. A budai várpalota építését, valamint a királynő pozsonyi építkezéseit is rábízták. Hatalmas vagyonra tett szert és a birtokain sikeresen gazdálkodott. Befolyó jövedelmeinek nagy részét mecénási tevékenységre fordította, ennek máig fennmaradt emlékei: számos barokktemplom (32 db) és kastély (12 db). A hatvani uradalmat az 1730-as években szerezte meg, építkezéseivel fokozatosan kialakította a város barokk arculatát.
Az 1751-1757 között barokk stílusban épített templomot, Oraschek Ignác és Jung József építészek alkotását, préposti és egyben plébániatemplomként 1757. április 23-án, - Szent Adalbertnek,a templom védőszentjének napján - szentelte fel gróf Migazzi Kristóf bíboros, váci püspök. A jelenleg ugyancsak műemléki védettségű plébániaház préposti lakként épült 1750 táján. Ekkor Maszár András a prépostplébános, aki anyagilag is hozzájárult a templom építéséhez. Az építkezéshez középkori kőtöredékeket is felhasználtak a mesterek (az egyik ilyen kőtöredék az 1950-es években került elő, az új körfolyosó építésekor elbontott jobb oldali szentélyfal lábazatából). A templom nagyon meredek fedélszékű tetőzete zsindellyel volt fedve. A torony hagymasisakját is eredetileg zsindellyel, majd e század elejétől bádoggal fedték. Legutoljára az 1950-es években Csík József prépost újította fel a templomot. A zsindely-héjazatot palára, a hagymasisak bádogozását vörösrézre cserélve fel. A templombelső terének átrendezése, újrafestése Leszkovszky György az Iparművészeti Főiskola professzora - tervezésévei történt. A főoltár mögötti falsíkon Szent Adalbert alakját, valamint a szentély mennyezet freskóit 1956-ban készítette Döbrentey Gábor.
A templom leírása
A szimmetrikus elrendezésű templom főhomlokzatát a háromszoros falpillérekkel övezett középrizalt ívesen tagolja. Hagymasisakban végződő óratorony magasodik a főhomlokzat felfutó tengelyében. A három falmezöre tagolt homlokzat középső része foglalja magába a szegmentíves kaput.
A templom belsejét legszemléletesebben Kálnáné Ádám Anita, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója írta le a "Vizuális és társművészetek kifejezési lehetőségeinek összevetése (Szeged, 1989.)" című szakdolgozatában. A plébánia tulajdonában őrzött kézirat szerint: "A főbejáraton belépve nagyon szép és feltűnően tágas templomtér tárult a szemünk elé. Jobbra és balra egy-egy oldalkápolnát pillanthatunk meg. (Lourdesi és Pieta kápolnák) A nagy fesztávú templomhajón tulajdonképpen három igen mély csehsüveg boltozat ívelődik át:" A boltozat előreugró pillérei a templombelsőt 3-3 részre osztják. A boltíveket tartó oszlopokon egymás mellett több, finoman előreugró szabályos és arányos szerkesztésű pilaszter sorakozik. Fejezetük kompozit oszlopfő, rokokó elemekkel tarkítva. Erre épül a gazdag profilú, több tagozatból álló, lendületesen ívelődő főpárkányzat. A főpárkányzat a templomhajó mindkét oldalán ritmikusan hullámzik végig. A varázslatos szépségű szentélyt egy erőteljes diadalív nyitja. Ennek közepét díszíti a Grassalkovich-család stukkó címere. Az evangélium- (bal) oldalon, a diadalív homorú síkjában van elhelyezve a XVIII. század közepéröl való barokk szószék. A szentélyt záró felületet egy-egy freskó tölti be, amelyet Döbrentey Gábor festöművész 1956-ban készített el. A jelenet Szent Adalbertet ábrázolja, amint bencés papok között, egy földnyelven állva prédikál. Hallgatói között az evangélium-oldalon Szent István és Boldog Gizella, valamint Szent Imre, István és Gizella között egy dajka, a lecke- (jobb) oldalon pedig egy magyar család látható. A háttérben a Zagyva folyó völgye, a templom sziluettje, és a Mátra vonulata jelenik meg. A szentélyt lezáró kupola tér freskóján a Szentháromság barokk-kori ábrázolása látható, Magyarország Nagyasszonyával.
A főoltár testének két oldalán egy-egy volután adoráló angyal térdel, a főoltár közepén, a szentségház ajtaján dombormű ábrázolja a feltámadt Jézust, amint az emmausi tanítványoknak kenyeret oszt.
A szentélynek háttal, a 19,5 m hosszú és 15,5 m széles, impozáns látványt nyújtó, monumentális hatású templomhajó másik végében, a bejárat fölött, a karzaton áll a homlokzati ablak mellett a megosztott orgonatest. A szentélyből kifelé haladva az evangéliumoldalon a XVIII. századi Szent Kereszt oltárképet láthatjuk. A nagyméretű táblakép festője ismeretlen. Szemben a leckeoldalon Nepomuki Szent Jánost jeleníti meg Jakobey Károly 1881-ben festett műve. A mártír szent a cseh királynő gyónását hallgatja, a baloldalon a király leselkedik. A jobb sarokban egy angyal jegyzi fel a történteket, középen egy allegórikus, hallgatást parancsoló női alak áll. A képen egy, a vértanúság pálmáját tartó angyal Nepomuki Szent János felé tekint.
A leckeoldalon a hajó középső szakaszában áll a XVIII. századi barokk Szűz Mária-oltár, melynek középső részét id. Lucas Cranach: "Mária a keresztények segítsége" című festményének másolata tölti ki. (Az eredeti festmény Passauban található meg. Ez a Mária ábrázolás szerepelt a magyar hadilobogókon a török háborúk idején.)
Az oltár hátépítmény két oldalán, a képtől jobbra-balra a mecénás Grassalkovich házaspár védőszentjeinek szobra, Páduai Szent Antal és Nagy Szent Terézia áll.
A szemközti evangélium oldalon Szent József-oltára áll. A szimmetria kedvéért készíttette 1958-59-ben Csík József prépost Ocsovai Józseffel. Az oltár központjában Szent József alakját ács és asztalos attribútumokkal ábrázoló festmény Kontuly Béla alkotása. Az oltár két oldalán álló barokk szobrok Szent Pál és Judás Tádé apostolokat ábrázolják. A templomhajó két utolsó fülkéjébe egy-egy copf stílusú gyóntatószéket helyeztek el. A stációképek Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai.
A templom legértékesebb berendezési tárgyait a szentély szlavón tölgyből készült, hátépítményekkel kiegészített stallumja, valamint a templomhajó négy padtömbjének első tagjai alkotják. Ezeket 1762-ben Schwerer József asztalos és Speth Ferenc fafaragó készítették a pécsi székesegyház számára. A hatvani templom részére 1882-ben Krenedits Imre prépost vásárolta meg e mestermunkákat. A negyedik hátépítményt - amely előtt a préposti szék nyert elhelyezést - ormán, középen a hatvani prépostok címere és szélről két faamfóra díszítik. Ennek a hátépítménynek készítője Ocsovai József helyi fafaragó asztalos. Munkája 1957-ből való. A templom keresztelőkútját vörös márványból faragták, teljesen megegyezik a gödöllőivel. Az aranyozott kovácsoltvas falikarokat Kittlinger Kálmán ötvös alkotta 1956-ban.
A plébániaház
Az 1750 táján épült plébániaházat Grassalkovich Antal eredetileg földszíntes épületnek építtette, de még a XVIII. században emeletessé alakították át. A külsőleg egyszerű épület főhomlokzata öttengelyes, a bejárati homlokzata hattengelyes.
A plébániaház első "gazdája", Maszár András prépostplébános anyagilag is hozzájárult a plébánia fellendítéséhez, halálakor pedig 600 forintot hagyott a parókiára. A plébániára 1794-től ugyancsak sokat áldozott - a saját vagyonából - Stettner Bernát prépost-plébános. Stettner - aki jog- és vallástudós, Heves, Nógrád és Csongrád vármegyék táblabírája is volt - kezdte el írni a plébánia Historia Domusát, az 1803. évi pestis idején pedig segítséget és vigasztalást nyújtott a lakosságnak. A plébániaházat több alkalommal tatarozták: 1847 októberében Horváth Mihály prépost (a későbbi püspök és kultuszminiszter, történész) festtette újra az épület falait, ablakait, ajtóit sőt: az emeleten lévő nagyobb helyiséget "a magyar történelem nevezetesebb eseményeit" ábrázoló falfestményekkel is feldíszítette. (Ezeket a Bach-korszakban levakarták. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános közlése szerint a közelmúltban a falakat alaposan "megkutatták" egy festőművész közreműködésével, de nem sikerült a falfestmények nyomára akadni.) 1905 májusában renoválták a plébániaházat, majd hamarosan bevezették az áramot, és bekapcsolták a telefont is. Ekkor Odray Coelestin prépost - aki műszaki téren hírnévre tett szert - 10 év alatt elkészített egy villamos órát, mely nemcsak a prépostiak, hanem egész Hatvan büszkesége volt. Ez hang- és bábjátékkal jelezte az időt, volt rajta csillag térkép, öröknaptár, ébresztőszerkezet, fonográf, egy aneroid barométer, egy nedvességmérő, egy orvosi célt szolgáló "villanyerőgép", egy telefon és egy "kémszerkezet", mely lefotózta, és lövéssel elriasztotta a tolvajt. (Ez a csodakészülék sincs már meg.)
A Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű
A Kossuth téren, a plébániatemplom mellett látható Heves megye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, a Szent Sebestyén oszlop. Az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy (köztük a 45 éves prépost, Palics János és más papok) életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából. Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt. A kereszténysége miatt a császár kihallgatta és fához kötözve nyilakkal lövette. E kínzatása miatt lett Sebestyén pestisszent, mert a pestisjárványokat a középkori ember az Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel, és ezektől Szent Sebestyén közbenjárására remélt megmenekülést.
A hatvani emlékművet (mely az ország egyik legkorábbi ilyen vonatkozású alkotása) eredetileg a régi Kálvária temető előtti téren állították fel, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került, ez alkalommal a szoborcsoport alakjait rossz állapotuk miatt kicserélték másolatokra. A Hatvany Lajos Múzeumban találhatók az eredeti szobortorzók.
Az emlékmű alapzatába a következő szöveget helyezték el: "Hálából emelte a piacon a hatvani nép a három személyű Egyisten, a Boldogságos Szűz Mária, és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. 1740. május 30."
Az emlékirat egy példánya megmaradt a hatvani kapucinusrend Historia Domesticajában. Doktay Gyula, a Hatvany Lajos Múzeum első igazgatója szerint feltételezhető, hogy az emlékmű eredeti szobrait Jäger Antal pallér édesapja, Jäger János Henrik budai kőfaragó mester műhelyében készítették.
Az emlékművet a legprecízebben Doktay Gyula írta le. A Hatvany Lajos Múzeum tulajdonában levő kézirata szerint: "A szoborcsoportot egy igen széprajzú és arányú négyzet alapidomú (4,43x4,27 m) szalag fonatos kő mellvédfal zárja körül.. Négyzetes kőkorlátalapból emelkedik ki a szoborcsoport posztamense, mely oldalt kissé megnyúlik, hogy helyet kapjon a két rajta álló szent szobra. A posztamens 25 cm magas profilált talapzaton áll. Középen egy tükörrel díszített, 69 cm magas pillér emelkedik, melynek első oldalán Szent Rozália reliefje van. Az ellenkező oldalon. ...latin nyelvű felírás olvasható, mely megmagyarázza a nézőnek az emlékmű keletkezésének okát, és építésének évszámát tünteti fel, majd azt, hogy később helyezték át a mai helyére. Kétoldalt a posztamens megkeskenyedik. E megkeskenyedett részt, melyen a szobrok állnak, mindkét oldalon egy-egy díszes konzol tartja, melynek körét palmettás dísz tölti ki. Oldalt, felül hármascsigás kiképzést kapott a konzol, fölötte virágdísszel. Az egészet posztamenst egyetlen profilált, 22 cm vastag kőlap fedi. Ezeken áll a két pestistől védő szent, jobbra Szent Rókus ...mellette ... az oszlop bal oldalán, a mostani szent Adalbert püspököt ábrázoló szobor helyén állt Xavéri Szent Ferenc szobra. Sokáig egy durva faragású, vörösesszürke terméskődarab helyettesítette a szent ismeretlen szobrát. Hatvany Irén bárónő az emberi alakot alig formáló követ a 30-as évek elején eltávolíttatta és helyébe a mostani Szent Adalbert szobrot faragtatta ... (a szobor) elkészülte után került elő Révész József, volt hatvani rendörkapitány kutatása eredményeként a Máriabesnyőn levő hatvani kapucinusrend Historia Domusa (Háztörténete), amiből kétséget kizáróan kiderült, hogy a bal oldali szobor Xavéri Szent Ferenc volt. Középen tengelyben áll az alacsony lábazaton nyugvó oszloptörzs. ...a 260 cm magas oszloptörzs nyaktaggal ellátott, szép szarvasfejezetű kapitelben végződik. A kapitelen áll ... Szent Sebestyénnek a szobra."
A két évszázadot átélt szoborcsoportozat alakjait, az oszloptörzset erősen megrágta az idő vasfoga, legjobban a szalagfonadékos kőkorlát állt ellen és ízelítőt ad az emlékmű egykori szépségéről. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános a hatvani pestisoszloppal, és a hozzá fűződő jeles dátummal kapcsolatban a következő gondolatainak adott hangot: "A történelem arra való, hogy az ember ne felejtse el a gyökereit. Szent Sebestyén napján arra is gondolnunk kell, hogy egy félig kihalt város lakóinak közös akaratából néhány hónap alatt emlékművet állíttattak. Példaértékű tett ez a mai ember számára is, aki sokszor szánt szándékkal pusztítja meglévő értékeit, s képtelen azokat megbecsülni."
Forrás : Demény-Dittel Lajos
