2024-11-28 19:00 – 20:00 ( vezetett )

2024-11-28 20:00 – 00:00 Virrasztás nyitott tabernákulumnál. Az egyik héten csendes virrasztás van, a másik héten vezetett.

2024-12-05 19:00 – 20:00 ( vezetett )

2024-12-05 20:00 – 00:00 Virrasztás nyitott tabernákulumnál. Az egyik héten csendes virrasztás van, a másik héten vezetett.

2024-12-12 19:00 – 20:00 ( vezetett )

- Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a „barátok" templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések, pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le. Más vélemény szerint az országgyűlések központja a mai rákosfalvai plébánia területén emelkedő Király-domb volt, amely közelében Mátyás király vadaskertje is húzódott, a „barátok" temploma, pedig az ún. Gizella műemlék-kastély helyén (XVI., Egyenes u.) állt. Ennek falában ősi épületrészek fedezhetők fel.

- A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy részt és ezen alakult ki Rákosfalva. A település híveit lelkileg Kőbányáról gondozzák, 1881-től pedig Erzsébetvárosból. 1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először ideiglenes fatemplom szolgál, amelyet Král István épített 1874-ben. Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval bővítettek a mai nagyságra (230 m2).

- Az 1968-1972-es években a földszintes házakat lebontották és helyükre emeletes (többnyire panel-) házakat emeltek. Megmaradtak a templom, az iskola, a Füredi út - Vezér utca találkozásánál és a X. kerületi Hatház utca emeletes házak. Továbbá megmaradtak a Füredi úttól az Egressy útig az összes családi ház. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániája lesz. A lebontott épületekben régen lakók egy része a XIV. kerületi Kalapács utcai új házakba, másik részük a Füredi úti lakótelep új házaiba költöztek, vagy a X. és XVI. kerület közeli telkein új lakásokat építettek. Jó néhány család még ma is visszajár a régi megszokott templomba. Az egyházközség tagjainak többségét még mindig ők alkotják, hiszen a beköltözöttek nagy részének nincsen kötődése az egyházhoz.

- A lebontott plébánialak helyett 1971-ben a templommal összefüggően, egyházi tulajdonban lévő plébániaház épült. - A templomi új liturgikus teret Dr. Berecz Ferenc tervezte és készítette. A belső felújítás a templom felszentelésének 100. évfordulójára készült el. A főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A keresztút Nagy-Kovács Mária, a Szent Antal és Szűz Mária szobor Kopp Judit alkotása. 1995. szeptemberével a XVI. kerületi rész a sashalmi plébániához került.