Szentségimádás minden csütörtökön és minden hónap első szombatján az esti szentmisék után.
Gyóntatás: hétfőn, kedden, szerdán az esti szentmise előtt, csütörtökön az esti szentmise után, pénteken 17:30-tól 18:30-ig, vasárnap 10:00 órától 11:30-ig.
Zsolozsma: pénteken (adventben és nagyböjtben kedden is) 7:00-kor és vasárnap 17:30-kor.
Keresztút: nagyböjt péntekein 17:30-kor.

2024-11-21 18:30 – 19:30 ( csendes )

2024-11-28 18:30 – 19:30 ( csendes )

2024-12-05 18:30 – 19:30 ( csendes )

2024-12-07 18:30 – 19:30 ( csendes )

2024-12-12 18:30 – 19:30 ( csendes )

Plébániánk területén a XII. században két település létezett. Szentjakabfalva névadójának, Szent Jakab apostolnak tiszteletére emelte templomát; Felhévíz (a mai Császárfürdő környékén) három templomából egyet a Szentháromságnak egyet Szent Becket Tamás Canterbury érseknek, egyet Szent István első vértanúnak tiszteletére épített. Ma már ezeknek a templomoknak romjait sem ismerjük.
A plébániához tartozó Szent Margit szigetet a középkorban a templomok és kápolnák egész sora díszítette - ma már csak egy hirdeti a régen virágzó hitélet intenzitását: a premontrei szerzetesek Szent Mihályról nevezett prépostsági kápolnája.
A török hódoltság után (1686) bajorok és würthembergiek telepedtek meg Újlakon (Neustift). Rövid idő alatt Segítő Szűz Mária tiszteletére megépítették az első templomocskát a mai plébánia helyén. Ezt a telket a rajta épült házzal együtt Janoschitz Mátyás kincstári futár és felesége adományozta 1705-ben. Innen a jelenlegi templom főbejárata fölötti 1705-ös évszám a latin felirattal: "Creaturi Creatura": a Teremtőnek ajánlja a teremtmény. A házat átalakítva 1706. november 30-án templommá áldották.
Hamon Kritóf és Nepauer Máté tervei szerint 1746 és 1759 között épült fel a mostani templom, középső homlokzati toronnyal. Ez süllyedni kezdett, elferdült, s ezért le kellett bontani. Jelenlegi formáját 1765-ben nyerte, amikor az új tornyot a templom oldalán építették fel.
1774 táján egy ismeretlen hívő Lucas Cranach világhírű Mária-képének egyik másoltatát hozta magával Passauból és ajándékozta a templomnak. A kép ma is főoltárunk szentségháza, az 1761-ből származó tabernákulum felett ékeskedik.
A szószék a várbeli klarissza apácák templomából (a mai Várszínház), a szentély két barokk kredenciája a törökbálinti jezsuiták kolostortemplomából való.
1766-ban alkotta Lubisich Márton budai ötvös remekét, az ezüst örökmécs lámpát.
1779-re elkészült mind a hét mellékoltár.
1793-ban villámcsapás okozta tűzben elhamvadt a toronysisak, tönkrementek a harangok, megrongálódott a templom. Többszöri részleges újjáépítés után az 1875-ös katasztrofális felhőszakadás - melynek a templom mögötti hegyről szakadó vad árja betörve a kriptába, és a padozaton keresztül a templomba, koporsókat (melyekből kettőt örökre elnyelt a Duna) és templomi tárgyakat sodort magával az utca felé - végül időszerűvé tette az egész templom restaurálását.
A helyreállítás 1877-ben a főváros költségén ment végbe. Ekkor kapta a torony Ybl Miklós tervei szerint mai sisakját, restaurált főhomlokzatának mai, obeliszkkel díszített oromzatát.
1799 szeptember 12-én az újlaki születésű Stuck József mutatta be az első szentmisét jelenlegi főoltárunkon, melyet az osztrák Mariazell kegyoltárának mintájára készített Hikisch Kristóf építőmester, Held Frigyes szobrász, Zandt Ferenc és József márványozók, valamint Wittmann József aranyozó. Az oltárképet Falconer József festette.
Ettől kezdve viseli az újlaki templom hivatalosan is a Sarlós Boldogasszony (Visitatio B.M.V.) címet, búcsúnapja július 2.
1825. június 12-én Rudnay Sándor bíboros hercegprímás, esztergomi érsek ünnepélyesen felszentelte az eddig csak benedikált templomot.
1925-ben ismét renováltatta a főváros, ekkor belső boltozatait Raksányi Dezső falfestményeivel díszítették. Ezek a templom bejáratától a főoltár felé haladva:
-Mária látogatása Erzsébetnél,
-A fájdalmas Anya,
-"Magasztalja lelkem az Urat" (Mária éneke)
A diadalíven: Magyarok Nagyasszonya.
Az 1990-es években a templom ismételt külső renoválása történt meg, majd 2003-tól 2005-ig a belső tér műemléki megújítása is elkészült.
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 165. törzsszám alatt, II. kategóriába sorolt műemlék. Az egyházi tulajdonban levõ műemlék jellegű plébániaház 1766-ban épült, a XIX. sz.-ban történt átalakításkor kapta eklektikus homlokzatát. A Szépvölgyi úti Segítő Szűz kápolna műemlék jellegű.
Néhány év óta az egykori szokást felelevenítve, a búcsú napján kismamák zarándokolnak a templomba.