Segítsd munkánkat!

Ha észrevételed van a templommal vagy a miserenddel kapcsolatban, írd meg nekünk!

Már mobiltelefonra is

Frissítve: 2014.10.03.
Nincs rendszeres szentmise.

Kapcsolódó információk

Nincs rendszeresen szentmise.

Képek a templomról

prev
next

Bemutatkozás


Jó tudni...
Búcsú: június 15. utáni vasárnap

A közel 250 lakosú település a XIII. században mint Szent Vid várához tartozó terület, a Németújvári grófok tulajdonát képezte. Később a rohonci uradalom tartozéka lett. Földesurai a Batthyányak voltak. Első okleveles említése 1374-ből való.

A Szent Vid kápolna a település feletti (568 méter magas) hegycsúcson emelkedik. A Szent Vid hegy közel három évezrede ember lakta terület. Kr. e. 1100 körül a késő bronzkorban, valószínűleg nyugatról érkező népcsoport alakított itt ki olyan teraszos, fellegváras települést, amely a Földközi tenger térségében ismertekhez hasonló. Egy 1928-ban talált, s feltehetően királynői fejdísz alapján feltételezhető, hogy királyi központ is lett volna a hegyen. Az itt készült bronztárgyakra jellemző volt antimon ötvözésük, s ebből megállapítható, hogy kereskedőik még Skandináviáig is eljutottak.

A Kr. e. I. században a kelták települtek ide. A rómaiak idején a hegyvidék forrásai biztosították Savaria vízigényét. Feltételezik, hogy a vízvezeték biztosítására egy őrtornyot emeltek a hegycsúcson.

A XII.-XIII. században a Németújvári, vagy Kőszegi grófok egyik vára állt itt, amelyet az 1291-es országgyűlés határozata alapján romboltak le.

A hely múltjának feltárásában nagy szerepe volt Miske Kálmán (1886-1943) kőszegi régésznek, aki 1896-ban saját költségén, 1898-1915 és 1921-1923 között állami támogatással végzett itt ásatásokat. A nagyrészt innen származó magángyűjteménye ma a szombathelyi Savaria múzeum tulajdona.

1938-ban Mozsolits Amália kutatta a késő bronzkori telepet. 1973 óta a Savaria Múzeum végzett itt rendszeres ásatásokat Bándy Gábor vezetésével.

A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.

A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.

A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.

A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.

(Dr. Bariska István, Németh Adél)

Hét nap, hét frissítése

Alig 12 önkéntes heti hét templom miserendjének frissítésével karácsonyra naprakésszé teheti az összes magyarországi templomot. Már 10 ember segít nekünk. Jelentkezz te is: eleklaszlosj@gmail.com!

Megközelítés

Cím: Velem,

Kapcsolat - elérhetőség

Plébánia:
A Kőszegszerdahelyi Plébánia filiája.
9725 Kőszegszerdahely
Kossuth Lajos u. 41.
Telefon: (94) 360-013