Sarlós Boldogasszony-kegytemplom
Ma van .
Ezért lehetséges, hogy különleges miserend van életben.
Ezért lehetséges, hogy különleges miserend van életben.
Frissítve ill. megerősítve: 2025.04.11.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Kapcsolódó információk
A nagyobb Mária ünnepeken miserend a vasárnapi miserend szerint.
Szentségimádás
Szombaton 18,30-tól (télen 16,30)
Gyóntatás:
Minden szentmise előtt fél órával.
Búcsúnapokon a szentmisék előtt és a szentmisék alatt is lehetőség van a szentgyónás elvégzésére.
Szentségimádás
Szombaton 18,30-tól (télen 16,30)
Gyóntatás:
Minden szentmise előtt fél órával.
Búcsúnapokon a szentmisék előtt és a szentmisék alatt is lehetőség van a szentgyónás elvégzésére.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé.
1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s ő nagyobbította meg az előzőleg megépített kápolnát.
1526-os mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet először a szerbek, majd a reformátusok istentisztelet céljára használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török időket, a Mária szobor azonban eltűnt.
1687-ben csodás események történtek Máriagyűdön. A Boldogságos Szűz megjelent Ispány Mátyás és Kopics János siklósi lakosoknak, akik a hegyről munkából jöttek hazafelé. A Szűzanya kéri, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. Ispány Mátyás katolikus, Kopics János református, mégis egyként esküvel vallja, hogy Szűz Máriát látta a romos templom kapujában. Még ez évben Vecchi Gábor szigetvári várúr Lipót császár parancsára a templomot újra a katolikusok kezére adja.
Máriagyűd 1698-ban új kegyszobrot kapott Kaproncáról.
Az 1703-1711-es Rákóczi szabadságharc alatt, miközben újra csodás jelenések történtek, a kegyszobrot a veszedelmek elől először Siklósra, majd Eszékre menekítették, majd a vészidők elmúltával az eszékiek már nem voltak hajlandóak visszaadni. E kegyszobor jelenleg is az eszéki ferences templomban látható.
1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök új szobrot adományoz a kegyhelynek, ez áll jelenleg is a főoltár trónusán.
A hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával 1739-42 között megnagyobbítják a templomot és felépítik a rendházat.
Folytatódnak a csodás gyógyulások, melyekről 1723-99 között, 302 esetet jegyeztek fel a zárda évkönyveiben.
A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja, és búcsúkkal ajándékozza meg.
A gyűdi zarándokok kedvelt ájtatossági helye a Fájdalmas Szűzanya szobra, melyet 1860-ban készítettek. A szobortól a hegyoldalon felfelé vezet az út a jubileumi kereszthez. E keresztet a keresztény Magyarország 900 éves fennállása emlékére állíttatta Hettyei Sámuel pécsi püspök.
A nyári zarándoklatok sokasága miatt a templom kicsinek bizonyult, ezért 1937-38-ban megépítik a templom melletti szabadtéri oltárt.
1998-ban fél évre visszatért Máriagyűdre Eszékről a második kegyszobor. Tömegek indultak el, hogy először láthassák itt a Szűzanya szobrát.
2000-ben a magyar millenium ünnepi évében a Pécsi Egyházmegye esperesi kerületei zarándokoltak el a kegyhelyre, és sokan máshonnan is az országból.
2005-ben ünnepelték Máriagyűd pápai elismerésének 200. évfordulóját élen a Nuncius úrral, Dr. Erdő Péter bíborossal, Mayer Mihály megyéspüspökünkkel, és a Püspöki Kar 11 tagjával.
1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s ő nagyobbította meg az előzőleg megépített kápolnát.
1526-os mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet először a szerbek, majd a reformátusok istentisztelet céljára használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török időket, a Mária szobor azonban eltűnt.
1687-ben csodás események történtek Máriagyűdön. A Boldogságos Szűz megjelent Ispány Mátyás és Kopics János siklósi lakosoknak, akik a hegyről munkából jöttek hazafelé. A Szűzanya kéri, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. Ispány Mátyás katolikus, Kopics János református, mégis egyként esküvel vallja, hogy Szűz Máriát látta a romos templom kapujában. Még ez évben Vecchi Gábor szigetvári várúr Lipót császár parancsára a templomot újra a katolikusok kezére adja.
Máriagyűd 1698-ban új kegyszobrot kapott Kaproncáról.
Az 1703-1711-es Rákóczi szabadságharc alatt, miközben újra csodás jelenések történtek, a kegyszobrot a veszedelmek elől először Siklósra, majd Eszékre menekítették, majd a vészidők elmúltával az eszékiek már nem voltak hajlandóak visszaadni. E kegyszobor jelenleg is az eszéki ferences templomban látható.
1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök új szobrot adományoz a kegyhelynek, ez áll jelenleg is a főoltár trónusán.
A hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával 1739-42 között megnagyobbítják a templomot és felépítik a rendházat.
Folytatódnak a csodás gyógyulások, melyekről 1723-99 között, 302 esetet jegyeztek fel a zárda évkönyveiben.
A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja, és búcsúkkal ajándékozza meg.
A gyűdi zarándokok kedvelt ájtatossági helye a Fájdalmas Szűzanya szobra, melyet 1860-ban készítettek. A szobortól a hegyoldalon felfelé vezet az út a jubileumi kereszthez. E keresztet a keresztény Magyarország 900 éves fennállása emlékére állíttatta Hettyei Sámuel pécsi püspök.
A nyári zarándoklatok sokasága miatt a templom kicsinek bizonyult, ezért 1937-38-ban megépítik a templom melletti szabadtéri oltárt.
1998-ban fél évre visszatért Máriagyűdre Eszékről a második kegyszobor. Tömegek indultak el, hogy először láthassák itt a Szűzanya szobrát.
2000-ben a magyar millenium ünnepi évében a Pécsi Egyházmegye esperesi kerületei zarándokoltak el a kegyhelyre, és sokan máshonnan is az országból.
2005-ben ünnepelték Máriagyűd pápai elismerésének 200. évfordulóját élen a Nuncius úrral, Dr. Erdő Péter bíborossal, Mayer Mihály megyéspüspökünkkel, és a Püspöki Kar 11 tagjával.
XVI. Benedek pápa 2008. június 24-én basilica minor rangra emelte a máriagyűdi kegytemplomot, ezzel együtt adva a kiváltságokat, melyek a zarándokoknak adhatók. A Szentatya határozatát Juliusz Janusz apostoli nuncius hirdette ki a szeptember 14-én bemutatott ünnepi szentmisén.
