Páduai Szent Antal-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.11.26.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Kapcsolódó információk
SZENT ANTAL LITÁNIA:minden kedden a szentmise végén
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Eger főterén, a Dobó István tér déli oldalán áll a kéttornyú Szent Antal-templom, amely a minorita rend számára épült, és léptékében, részleteiben Magyarország művészettörténetileg legjelentősebb, legelegánsabb templomai közé sorolható. A templom mellett álló háromemeletes kolostorépület is ritkaság, a barokkban általában nem építettek ilyen magas lakóépületeket, hadászati, városvédelmi okokból.
A ferencesek már a XIII. században megjelentek Egerben, ahol kolostort és templomot alapítottak. Ezt a török megszállásig, 1596-ig megtartották, de akkor kénytelenek voltak elhagyni a várost. 1687. december 18-án, a török kiűzését követő napon Caraffa császári fővezér a ferencesek mecsetté alakított templomát a mellette levő kertekkel és házakkal a minoritáknak adományozta. 1712-ig használták az Eger patak fahídja mellett álló új templomot, amely ekkor összedőlt. 1715-1717 között a régi helyén újat építettek Páduai Szent Antal tiszteletére. Később ez az épület is erősen megrongálódott, hasznáthatatlanná vált.
Új, jelentősebb, szebb templom és rendház építésének gondolata foglalkoztatta a minorita szerzeteseket, mert az Eger-patak melletti elhelyezés nem volt megfelelő e célra. Az ünnepélyes alapkőletételre 1758 márciusában került sor. Kivitelezését Falk János egri kőművesmester irányította, majd halála után pallérja, Nitsmann János folytatta.
Az építéshez a követ Tardosról, Mezőkövesdről, Noszvajról és Bogácsról szállították.
1767-ben a templom elkészült. Külső és belső díszítésére, berendezésére az elkövetkező években került sor. A főoltárképet 1770-ben festette meg Kracker János Lukács. Raindl Márton pozsonyi festő vállalkozott arra 1769 őszén, hogy a templom öt boltszakaszára Páduai Szent Antal legendájának egyes jeleneteit megfesse. 1771-ben helyezték el Szent Antal deméndi kőből faragott, nagyméretű szobrát a főhomlokzatra. Batthyány Ignác püspök 1773. április 18-án szentelte fel a templomot. Az épületet az 1827-es nagy tűzvész súlyosan megrongálta.
Az egri minorita templom a magyarországi barokk egyházi építészet egyik legkiemelkedőbb értékű alkotása. A legújabb kutatások során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Kilian Ignaz Dientzenhofertől, a kor egyik legkiválóbb mesterétől származnak a templom tervei, mely a bécsi piaristák Maria Treu-templomával, valamint a prágai Szent Katalin-templommal árul el szoros stílusrokonságot. Számos értékéből emeljünk ki kettőt: figyeljük meg a templombelső pillérkötegeibe mélyesztett, mégis szabadon álló oszlopokat, valamint a főhomlokzat hullámzó síkját.
Érdekességek: a templomban Szent Kinga és Szent Hedvig valamint Boldog Jolán ereklyéi is megtalálhatóak.
Kracker János Lukács bécsi születésű egri festőművész, aki a templom főoltárképét is festette, a templom kriptájában van eltemetve.
Köszönjük:
Avatott ministráns Fajcsák Henrietta (Eger, 1980-, https://simple.wikipedia.org/wiki/Henriett_Seth_F.), Őexcellenciája dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök ( https://simple.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos_Sz%C3%A9kely), az MKPK elnökének a keresztlánya 2023-tól és egyéb nem avatott felolvasók.
