Frissítve ill. megerősítve: 2022.07.19.
Közösségek a helyszínen
Bemutatkozás
Ez a település keletkezésétől kezdve, Vecsés - Ganztelep néven a második világháború végéig, 1945-ig, közigazgatásilag Vecséshez tartozott. Azután Pestszentlőrinchez csatolták, és mint a XVIII. kerület egyik része, a főváros, Budapest része lett.
Az első istentiszteleti hely 1935-től egy szegényes iskolakápolna volt. 1937-ben kap a közösség önálló plébánost, Serfőző Ferenc atya személyében.
1938-ban, mint önálló egyházközség elkezdte a templomépítéshez szükséges építési anyagok gyűjtését, amely azonban a háború folyamán részben elveszett. Az itt beépített téglamennyiség a bombázások idején 1944-ben óvóhelybe beépítve a lakosság védelmét szolgálta.
1947-ben kezdődött el a templomépítés és 1949-ig megépült a templom alsó része a sekrestyével és az ideiglenes tetővel ellátott szentéllyel, amely 15 esztendőn át istentiszteleti helyül szolgált.
Nyáron a tető nélküli nagytemplom falai között jöttek össze a hívek. 15 éven át befejezetlenül, félig kész állapotban állott a templom, kitéve a pusztulásnak, az időjárás viszontagságának. 1964-től 1966-ig épült és fejeződött be a félben maradt épület, és 1966. október 16-án szentelte fel Miháczi József váci püspöki helynök Munkás Szent József tiszteletére.
A templom Straubinger József építészmérnök tervei szerint készült.
Külső magassága: 11 méter, a belső 8 méter. A főhajó hossza: 28,8 méter, szélessége 15,75 méter. A szentély hossza: 8,2 méter, szélessége: 9,48 méter.
A templom az egyházközség plébánosának Serfőző Ferenc tb. kanonok atyának, és híveinek áldozatosságát hirdeti és dicséri. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az Esztergom - Budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1938-tól, Lakosok száma: 7281, Hívek száma: 4000
Plébánosok: Serfőző Ferenc 1937-; Frank Pál S.D.B. 1990-; Klinger Vilmos S.D.B. 1992-; Siményi Ferenc 1995-; Udvarnoky László OSPPE 1998-; Benke István 2001-; Barabás Bence 2014-