Szent Mihály-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.02.04.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
Kapcsolódó információk
Bemutatkozás
1060-63-ban I. Béla alapítja a kolozsmonostori apátságot. Ekkor Kolozsvár még csak falu, amelyet III. Béla 1192-ben az apátságnak ajándékoz, majd 1275-től a gyulafehérvári püspök birtoka.
1177-ben már Kulusvar a neve, és 1213-ban: „castrenses de Clus” (Suciu, Dicţionar istoric).
Legkésőbb a XII. században épülhetett temploma, de az első adat csak 1214-ből ismeretes: „Iobbagiones ecclesiae de Clus” (Suciu, i.m.). Ez a templom a mai ferences templom őse. Itt volt a plébániatemplom.
Papja 1332-ben, a pápai tizedjegyzék szerint István, aki ebben az évben 5 fertót fizetett ezüstben, 1333-ban két és fél márkát jó ezüstben, 1334-ben 8 garast, 1335-ben 30 garast és 10 pensa dénárt (Beke 130).
1313-ban már főesperesi hely: Benedek a főesperes-plébános (Györffy III., 356; Beke 130).
Az 1300-as évektől kezdik építeni a monumentális Szent Mihály-templomot, amely átveszi a plébániatemplom szerepét, és a régi templom a domonkosoké lesz. Az 1349-es évi búcsúengedély már a templom berendezését segélyezi (Az oltár II., 240-241).
Két tornyot terveznek, de csak egy épül fel.
A reformációkor a templom lutheránus, református, majd 1559-től unitárius lesz 1716-ig, amikor Habsburg hatalmi döntéssel a katolikus egyház visszakapja.
Plébánosa volt két püspök is: Lőnhardt Ferenc (1864-1875), Márton Áron (1936-1949).
Kolozsváron született Balásfi Tamás (1581), pécsi püspök (1621-1625). Ugyancsak itt született Bokor Sándor (1915. VII. 15.), erzsébetbányai plébános, akit 1972-ben elhurcoltak. Holttestét a Dunából halászták ki.
1579-ben Báthory István főgimnáziumot alapít a jezsuiták vezetésével. 1782-től a piaristák vezetik. Akadémiai oktatás is folyik.
Hirschler József alapítja a Mariánumot 1908-tól a Notre-Dame nővérek vezetésével (elemi 1910-ben, főgimnázium 1911-ben, kereskedelmi iskola 1910-ben.
1907-ben óvodát és elemi iskolát alapít, az Augusteumot. Összesen négy elemi iskola volt.
1948-ban az iskolákat államosítják.
Szamosfalva 1280-ban tűnik fel először az okiratokban (Györffy III., 370).
1332-ben plébániatemploma van, melynek papja János, aki a pápai tizedjegyzék szerint kétszer 50 liliomos dénárt és egy közönséges dénárt fizet, 1333-ban egy garast és 20 dénárt, 1334-ben 5 garast és 4 új dénárt (Beke 139).
Temploma 1241 után épül Szent Erzsébet tiszteletére.
A reformáció után a reformátusoké lesz. 1724-ben visszakapja a katolikus egyház.
