Története:
1567-ben mai nevén írják (SZOKL II., 221).
A falu sokkal régebbi, mert ekkor (1567) a vashámornál dolgozó bányászok mint felmentettek szerepelnek (Orbán II., 85), mégpedig Zsigmond fejedelemtől kapott szabadalom alapján.
Már 1500-tól van temploma, amelyet Madarasi Mihály pap építtet (Schematismus 1882, 69). Ebből a templomból gótikus korra utaló emlékek maradtak fenn (keresztelőmedence, sekrestye, kőajtókeret). Telke a homoródszentmártoni Biró család adománya. 1796-1802-ben új templomot építenek, ezt megrongálja az 1818. évi földrengés, de ettől függetlenül az építkezés hiányosságai miatt 1806-ban be kell zárni a templomot. Fából emeltek ideiglenes templomot, amíg a másikat megjavítják. 1912-ben újra be kellett zárni. A szabadban és az iskolában miséztek. Évek teltek el, amíg használhatóvá tehették a templomot.
1842-ig Nagyboldogasszony filiája. Ekkor lesz önálló plébánia.
1738-tól katolikus iskolája is volt, amit 1948-ban államosítanak.