Gyóntatás Hétköznap: 6.00 – 12.00 és 16.00 –  22.00
Szombaton: 6.00 – 12.00 és 16.00 – 19.00
Vasárnap: 6.00 – 12.30 és 16.00 – 20.30
Idegen nyelvű gyóntatás: angol, spanyol, olasz, francia, horvát, szlovák, koreai, német nyelveken.
Zsolozsma a ferences szerzetesekkel Reggeli dicséret (laudes) – hétfőtől szombatig 7.30
Napközi imaóra – hétfőtől szombatig 11.45
Esti dicséret (vesperás) – hétfőtől szombatig 19.15
Énekes esti népzsolozsma (vesperás) a Belvárosi Ferences Kántorátus vezetésével – vasárnap 18.00
Rózsafüzér  Hétfőtől szombatig 17.40
Litánia  Hétfőtől szombatig 18.15
Szent Antal litánia: kedd 8.45 (a 8 órai szentmise után) 
Szentségimádás Hétfőtől péntekig 20.00 – 22.00 (részletes beosztás weboldalunkon található)
Minden hónap első csütörtökén 17:30 – 18:30
Irgalmasság imaórája Péntek 15.00 – 16.00
Keresztút Elsőpéntekeken 17.30
Nagyböjt péntekjein 17.45 

2024-11-21 20:00 – 22:00 ( vezetett )

2024-11-22 15:00 – 16:00 ( vezetett )

2024-11-22 20:00 – 22:00 ( vezetett )

2024-11-25 20:00 – 22:00 ( vezetett )

2024-11-26 20:00 – 22:00 ( vezetett )

Budapest Belvárosában, a Ferenciek terén lévõ ferences templom és kolostor õse 1250 és 1260 között épült. lV. Béla, "ferences király" építtette. 1288-ban Gellért testvér volt a házfõnök. 1298. július 28-án itt mutatták be a közeli Rákosmezõn egybehívott országgyűlés nyitószentmiséjét.
Továbbiakban is a Rákosmezõn tartott országgyűlésekkel kapcsolatban a hálaadó szentmisét és ünnepélyes Te Deumot a "pesti barátok templomában" énekelték. Egy 1316-i rendi feljegyzés szerint a kolostor papjai a környék falvainak lelkipásztori ellátásában vettek részt. A templom és kolostor középkori lakói közül meg kell említenünk Kapisztrán Jánost (1386-1456), egyházunk szentjét és Laskai Osvátot (1450-1511), középkori irodalmunk egyik neves képviselõjét.
Kapisztrán Szent János testvérünk 1456-ban itt lakván tárgyalt a magyar fõrendekkel. Laskai Osvát (1450-1511) rendtársunk elõszeretettel tartózkodott a kolostor falai között. Szentbeszédeinek (Biga salutis, Gemma fidei 1497) java részét is itt írta.
A kolostor jótevõi között szerepel - többek között - 1497-ben Beatrix királyné, Mátyás király özvegye. A mohácsi csatavesztés után 1526. szeptember 23-án a kolostor lakóit a török kardélre hányja. Az áldozatok között található Deáki Mihály és Ormánközi György paptestvér, Keszi Miklós és Csapodi Illés dolgozótestvér, valamint Vásárhelyi András atya, az elsõ név szerint ismert magyar költõ, az "Angyaloknak nagyságos Asszonya" kezdetű Máriahirnnusz (1508) szerzõje. A töröknek az ország területérõl való ideiglenes kitakarodásával, 1537-ig, az atyák a töröktõl felgyújtott és lerombolt templomot újjáépítik. Itt él ekkor többek között Csáthy Demeter (1480-1550) testvérünk, a "hitújítók pörölyén, az Ének Pannónia megvételérõl" című költemény (1526 végén) szerzõje. 1541-ben a török Buda várát csellel elfoglalja, a testvéreket a kolostorból kiűzi, a templomot török imahellyé, dzsámivá alakítja. Közel 150 éven át az a ,,Szinán bég dzsámi". A templom ekkori hat papja közül kettõt a török meggyilkol, de a többi négy egy szerény magánházban továbbra is itt marad a templom közelében Istent dicsõítve és a híveket szolgálva. Budavár visszavétele évének (1686) már a nyarán - mint Lotaringiai Károly tábori - lelkészei - az atyák, dzsámivá alakított templomukat újra birtokba veszik és megkezdik benne a katolikus istentiszteletet, holott Buda várában még a török az úr 1686. szeptember 2-ig. Ekkor veszik vissza tõle - 145 esztendõ után - az egyesült keresztény seregek.
Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyulván, az atyák 1727-ben új templom építésébe kezdenek. Az új, mai, 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szenteli fel Patachich Gábor kalocsai érsek. A templom romantikus tornya Wieser Ferenc tervei szerint 1861-53 között épül fel. A ,,reformkorban" működik a templomban a híres "Háromnyelvű szónoktriász": Albach Szaniszló (német), Gegõ Nicefor (magyar), és Gaparich Kilit (horvát) atyák. 1787-ben II. József rendeletére a templom plébániatemplommá alakul át. Ez teszi lehetõvé, hogy a kolostorban a hívek lelkipásztori ellátására 15 páter és 2 testvér maradhasson. 1822-ben a plébánia megszűnik, de helyette megkapják az atyák az akkor alapított ferencvárosi plébániát 10 500 hívõvel. Az elrendelt rendi reform értelmében, a római vezetõség kifejezett utasítására a Rend a ferencvárosi plébániáról 1900-ban lemond. A kolostorban viszont a fegyelmezett szerzetesi élet örvendetesen újjáéled. A templom nagyböjti szentbeszédeire például nagy számban jelennek meg minden rendű és rangú hívõk. A két világháború közti idõben a templom országos hírű szónoka Buttykay Antal atya, a pesti ,,3 B" (Bangha, Bõle, Buttykay) egyike.
1950-ben a bolsevik-diktatúra feloszlatja hazánkban a szerzetesrendeket. A nagymúltú belvárosi ferences templomot az esztergomi egyházmegyei hatóság templomigazgatósággá alakítja: Alkantarai Szent Péter Templomigazgatóság. Az atyák a rendszerváltás után egy évvel: 1990. szeptember 1-én térhetnek vissza templomukba. Ma a templom és kolostor a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány központja. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 366. törzsszám alatt 1. kategóriába sorolt műemlék.