Története:
1280-ban Telegdi Doecesis-ról szól az oklevél (Orbán I., 41).
1276-ban Magister Ladislaus, filis Lorandi a telegdi fõesperes (Schematismus 1848 LVII). Ezek szerint Telegd a XIII. században az udvarhelyi fõesperesség székhelye.
Magáról a plébániáról 1317-bõl van adat, amikor Conradus a plébános (Schematismus 1882, 191).
A pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban István a papja, aki 7 és fél banálist fizet, 1334-ben 7 régi banálist (Beke 177).
A reformációkor a reformátusoké lesz a templom, de hosszas vita után a többség címén visszakapják a katolikusok 1600 körül, de végleg csak 1633-ban, mert a vita miatt még be is zárják a templomot, amíg nem építenek közösen a reformátusoknak is (Schematismus 1882, 192).
1649-től jezsuiták vezetik a plébániát feloszlatásukig (1773). 1788-98-ban építik a mai szép copf stílusú templomot.
A város nyugati szélén áll a Jézus-kápolna, melynek építési idejét a XIII. századra teszik (Entz G., Erdélyi Múzeum 1943, 218).
Festett kazettáját az Erdélyi Múzeum őrzi. 1677-ben készült.
A reformáció előtt Szent Anna-kápolna is volt. A református templom építése után megszûnik (Dávid L., 322).