Szent Rozália kápolna
Frissítve ill. megerősítve: 2024.02.07.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
18:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
9:00
10:00
Kapcsolódó információk
Nagyböjtben:
Szerda 17.00 Előre megszentelt Áldozatok Liturgiája
Péntek 17.00 Előre megszentelt Áldozatok Liturgiája
Május és október hónapokban hétköznapokon:
18.30 Paraklisz, vagy akathisztosz
Szerda 17.00 Előre megszentelt Áldozatok Liturgiája
Péntek 17.00 Előre megszentelt Áldozatok Liturgiája
Május és október hónapokban hétköznapokon:
18.30 Paraklisz, vagy akathisztosz
Szentségimádások a következő időben
Aug. 18., hétfő 07:30 – 00:00 ( csendes )
Aug. 19., kedd 00:01 – 07:00 24 órás
Aug. 19., kedd 17:00 – 00:00
Aug. 21., csütörtök 07:30 – 21:00 ( vezetett )
Aug. 25., hétfő 07:30 – 00:00 ( csendes )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
1739-ben épült fel a palánki Demeter templom mellett a kápolna, amelyet báró Falkenstein Béla csanádi püspök szentelt fel 1739. augusztus elsején.
Az újonnan épült kápolna az akkori városképben még monumentális Demeter templom közelében szerényen meghúzódva állt, ott, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a templom előtti térbe (körülbelül a mai Hősök kapuja helyén). Az 1700-as évek végén József császár rendeletére az ország többi kápolnájához hasonlóan bezárták, és csak 1805-ben nyitották meg újra. Búcsúja Sarlós Boldogasszonykor volt, amikor az összes városrészből és Tápéról is idesereglettek a hívek.
Az árvíz, a város újjáépítése – első költözés
Így érte a Templom teret az 1879. március 12-i nagy árvíz. Ezt a városrészt - mint legmagasabban fekvőt - a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből. Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna újjáépítése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől. A világ népeinek az árvíz során elpusztult város újjáépítésére eljuttatott összegéből 22.000 forintot szavaztak meg a Szt. Rozália kápolna áthelyezésére és a Kálvária felépítésére. Alapkövét 1881. november 20-án tették le, s a források 1882. augusztusában már kész épületről számolnak be. A rekonstrukció során eltértek az egyszerű eredeti formától és az épületet ki is bővítették. 1883-ban szentelték fel. Ekkorra már a Templom tér rendezése is elkészült, a vele szomszédosan kialakított Gizella tér találkozásánál (a mai Dóm tér árkádos főbejárata mellett) a kápolna kiválóan emelte mindkét tér szépségét.
A kápolna a mai helyére költözik
Hiába volt megragadó szépségű a még középkori városalaprajzot őrző Templom tér és az azt záró barokk városkép, 1908-ban a régi tér és a Szt. Demeter templom lebontása mellett döntöttek, hogy helyet készítsenek a tervezett Fogadalmi templomnak.
A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát - Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására - 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görögkatolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.
A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt "a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható".
Bár még nem volt fél évszázada hogy újjáépítették, 1928-ban ismételten lebontották a kápolnát.
Az épület darabjait megszámozták és a Lechner térre szállították át. Az átépítés, az eredeti anyag felhasználásával 1928. szeptember végén kezdődött, a rekonstrukciós munkákat Ligeti Béla irányította. A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá.
A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához.
Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.
Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.
A kápolnát 1997-ben kívülről és belülről felújították.
Az újonnan épült kápolna az akkori városképben még monumentális Demeter templom közelében szerényen meghúzódva állt, ott, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a templom előtti térbe (körülbelül a mai Hősök kapuja helyén). Az 1700-as évek végén József császár rendeletére az ország többi kápolnájához hasonlóan bezárták, és csak 1805-ben nyitották meg újra. Búcsúja Sarlós Boldogasszonykor volt, amikor az összes városrészből és Tápéról is idesereglettek a hívek.
Az árvíz, a város újjáépítése – első költözés
Így érte a Templom teret az 1879. március 12-i nagy árvíz. Ezt a városrészt - mint legmagasabban fekvőt - a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből. Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna újjáépítése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől. A világ népeinek az árvíz során elpusztult város újjáépítésére eljuttatott összegéből 22.000 forintot szavaztak meg a Szt. Rozália kápolna áthelyezésére és a Kálvária felépítésére. Alapkövét 1881. november 20-án tették le, s a források 1882. augusztusában már kész épületről számolnak be. A rekonstrukció során eltértek az egyszerű eredeti formától és az épületet ki is bővítették. 1883-ban szentelték fel. Ekkorra már a Templom tér rendezése is elkészült, a vele szomszédosan kialakított Gizella tér találkozásánál (a mai Dóm tér árkádos főbejárata mellett) a kápolna kiválóan emelte mindkét tér szépségét.
A kápolna a mai helyére költözik
Hiába volt megragadó szépségű a még középkori városalaprajzot őrző Templom tér és az azt záró barokk városkép, 1908-ban a régi tér és a Szt. Demeter templom lebontása mellett döntöttek, hogy helyet készítsenek a tervezett Fogadalmi templomnak.
A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát - Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására - 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görögkatolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.
A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt "a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható".
Bár még nem volt fél évszázada hogy újjáépítették, 1928-ban ismételten lebontották a kápolnát.
Az épület darabjait megszámozták és a Lechner térre szállították át. Az átépítés, az eredeti anyag felhasználásával 1928. szeptember végén kezdődött, a rekonstrukciós munkákat Ligeti Béla irányította. A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá.
A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához.
Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.
Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.
A kápolnát 1997-ben kívülről és belülről felújították.
