Frissítve ill. megerősítve: 2010.01.01.
A több mint 5000 aktív misézőhely adatai leginkább azért elavultak, mert olyan bonyolult és elavult az adminisztrációs felület, hogy önkénteseink is elmenekülnének tőle. Most a megszámlálhatatlan önkéntes óra mellett fizetett programozókkal szeretnénk a motorháztető alatt a dugattyúkat és a hengert kicserélni. Ehhez kérünk anyagi segítséget mini adományoktól a kincsesládákig.
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
![magyar](/img/zaszloikon/h.gif)
Bemutatkozás
Szent István király idején Szatmár megye egyházilag az 1009-ben alapított erdélyi püspökség joghatósága alá tartozott. A szatmári főesperességet először a váradi Regestrum említi 1213-ban. Első temploma az ispáni vár közelében volt, első hívei valószínűleg bajor telepesek (is) voltak. Később templom épült a XVII. századi csillagvár területén is, majd ennek rombadölte után 1786-1798 között megépült az új plébániatemplom, a mai püspöki székesegyház eldője.
A plébániatemplomot báró Fischer István püspök emelte püspöki székesegyházi rangra. Ekkor nagyítatta meg, lebontatta homlokzatát és északi oldaláról a tornyot, majd új homlokzatot, ennek oldalán két 40-40 méter magas kupolás rotundával díszített tornyot építtetett. A sekrestye, fölötte az oratórium és a kripta építését Klobusiczky Péter püspöksége idején fejezték be. A templom végső, mai alakját Hám János püspöksége alatt nyerte el.