kozossegek.hu vp2.hu

Segítsd munkánkat!

Ha észrevételed van a templommal vagy a miserenddel kapcsolatban, írd meg nekünk!

Akadálymentesség

Részben akadálymentes: A bejáratnak maximum egy lépcsőfoka van, vagy van elérhető rámpa. A templomtér és a legfontosabb helyiségek lépcső nélküliek.

Nincs indukciós hurok a helyszínen.

Már mobiltelefonra is

Frissítve: 2023.07.29.

hétfő
kedd 
6:30
szerda 
6:30
csütörtök 
6:30
péntek 
6:30
szombat
vasárnap 
11:00
 
20:00

Bemutatkozás

    Ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett plébánia templom emelkedik, a római korban sírok voltak, a középkorban pedig a Szent Bertalanról elnevezett plébánia templom.





    A középkori Szent Bertalan templomról az első adatunk 1300. évből való. Eredete azonban visszanyúlik Bertalan pécsi püspök (1218-1245) idejére. Csúcsíves stílusban épült, délnyugati sarkán toronnyal, hozzá csatlakozó Pieta nevű kápolnával. A templomban Szűz Mária oltár állott, melyet Fürdős Mária oltárnak nevetek.





    A törökök Pécs elfoglalása után a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből a ma is álló kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott dzsámit építették, melyet – bizonyára építtetőjéről – Gázi Kászim dzsáminak neveztek. (A kupola magassága 28 m, átmérője 17 m.)
    A törökök kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg, akik a már előzőleg a Fürdős Oltár emlékére Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett templomot 1766-ban katolikus templommá alakították át. Az északi bejárat és a tőle két oldalt álló előcsarnok helyére barokk szentélyt, az amúgy is megsérült minaret helyére tornyot emeltek, és a déli fal két alsó ablakának kibontásával új kettős bejáratot nyitottak.
    Eredeti török építmény maradt (és ma is az) a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a szenteltvíztartónak használt két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a déli fal közepén a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab).  Ugyancsak eredeti a falon elmosódottan látható Koránidézet.
    A barokkosított templom legszebb ékessége a rokokó főoltár (ma a Lyceum templomban van) és a szószék volt.
    A templom 1939. évi bővítése alkalmat nyújtott a barokk toldalékok megszüntetésére, és az eredeti török jelleg kiemelésére. A bővítés (Körmendy Nándor terve) tudatosan arra törekedett, hogy a régi és az új rész világosan elkülönüljön egymástól, és az új rész ne tompítsa az eredeti török alkotást, inkább azt szembeötlővé tegye.
    Az új részt Gebauer Ernő falfestményei díszítik. A főoltártól keletre: az 1945. évi nagy könyörgő körmenet emléke, amikor Pécs város lakói Jézus Szíve oltalmát kérték a háborús veszedelmek ellen . (Alatta márványtáblán az akkor polgármester imája). A főoltártól nyugatra: Szűz Mária oltalmába veszi a pécsi egyházmegyét. (A képen Baranya megyét a máriagyűdi templom, Tolna megyét a szekszárdi templom jelképezi. - Alatta márványtáblán Virág Ferenc megyéspüspök imája). A kóruskarzat mögött nyugatra: Szent István király fölajánlja országát a Boldogságos Szűzanyának. A kóruskarzaton keletre: Hunyadi János nándorfehérvári győzelme a törökök fölött. Ennek emlékére szól a déli harangszó.
    Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1942-ben.
    A templom új részének észak-keleti oldalánál álló fém harangláb (tervezője Bachman Zoltán) alaphelyzetben öt méter magas – harangozáskor viszont (naponta 7, 12 és 19 órakor) tizenhárom méter magasba emelkedik. Előtte Szent Bertalan szobra áll, Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása.

Elhelyezkedés 

Baranya megye
Pécs
Széchenyi tér

Térkép: 46.07705, 18.22794  

Kapcsolat - elérhetőség

Plébánia:
Pécs-Székesegyházi Rk. Plébánia
7621 PÉCS, Dóm tér 3. 
Telefon: 72/513-050.