A késő barokk, copfstílusú ún. öregtemplom a XVIII. század végén épült Oswald Gáspár tervei szerint. A templom 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza.

A nótában is megénekelt öregtemplom fiatalabb a közeli Szent Miklós-templomnál. Az öreg jelző az alföldi szóhasználatban nagyot, hatalmasat jelent. Valóban hatalmas: keresztje 76 méter magasan csillog, ez az Alföld legmagasabb épülete. Nagyharangja eredetileg 1694-ben készült, de 1819-ben, végül 1852-ben újra öntötték, súlya 25 mázsa, hangja régen egészen Bugacig elhallatszott.

Felfelé vonzza a tekintetet a 2-2 jón oszlop, a háromszögletű oromzattal kiemelt főbejárat. A vörös márvány kapuzat feletti dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus átadja Szent Péternek az egyház kulcsait. Középütt a timpanonban Patrona Hungariae-dombormű van. A kapuzatból tör az ég felé a 35 méter magasságban erkéllyel övezett homlokzati torony. Az erkélyre szép időben érdemes felsétálni a toronyban a lépcsőkön, feledhetetlen panorámában gyönyörködhetünk a nap bármelyik szakaszában, ha onnan lepillantunk Kecskemét városára. Kecses, lábas korinthoszi pillérek közt, nagyméretű, íves ablakok fölött, az ország legnagyobb számlapú toronyórái mutatják az idő múlását. Az órát 1889-ben készítette a müncheni Johann Manhardt királyi udvari toronyóragyár. A mechanikus szerkezetű toronyórát 2005-ben Palásti József és családja nagylelkű adományából a kecskeméti Hanga cég mikroprocesszor vezérlésű óraszerkezetre cserélte fel, melyhez a pontos időt a frankfurti torony rádióvezérléssel biztosítja. A bejárati párkányzat két szélén a négy evangélista látható közös és egyedi jelképeikkel: Máté angyal, Márk oroszlán, Lukács ökör, János sas társaságában. A homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrát helyezték el.

Ahogy belépünk, elénk tárul a 62 m hosszú és 25 m széles, háromboltszakaszos hajó, ahol jobbról és balról oldalkápolnák sorakoznak. Közülük 213 éves a jobb oldalon a szentélyhez legközelebbi Szent Péter és Szent Pál oltárképe. A bal oldalon szinte ma is eredeti formájában látható Szent István király szintén 213 esztendős oltára.

Idegenforgalmi látványosságnak számít a Barackos Madonna. A Barackos (Kecskeméti) Madonna oltára, a város környékén termesztett nevezetes gyümölcs dicsőítésére készült. A főalak mögött a távolban Kecskemét körvonalai fedezhetők fel. A XX. század elején, a templom felújításakor hosszú ideig Kecskeméten dolgozott Roskovics Ignác, aki több jelentős faliképet festett a templomban. Legjobb munkája a templom hajójában, a kupolán elhelyezett, 14 méter átmérőjű falikép, amelyen magyar szentek hódolnak Szűz Máriának, hazánk védőszentjének. Kecskeméti pásztorok és földművesek körében ábrázolta Roskovics a főhajó középboltozatán Kecskemét védőszentjét, az áldást osztó Szent Miklós püspököt.

Anyakönyvek: kereszteltek 1678-tól, házasultak 1734-től, halottak 1761-től.