A Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt templom - amelynek patrónusa a középkori falu "névadója" - Salamon nevű plébánosát egy 1298-ból származó oklevél említi. Az 1697-es egyházlátogatási jegyzőkönyv erős, régi, de rossz állapotban lévő épületként mutatta be, ekkor plébánosa sem volt. Leányegyházai közé tartozott Szentkereszt templomával, valamint Táplánfa, Timafa, Bakófa, Tiborcszeg, Péteri, Kiskajd és Borotszeg (Borocszeg). A XVIII. század közepén a Nagy, a Márffy, a Polányi és a Svastits család rendelkezett kriptával a templomban. 1733-ban felújították, de 1875-ben újat építettek helyette, a régi építmény egyes elemeit a szentkereszti templom átépítésénél felhasználták.