Pusztaszentlõrincen 1908-ban karmelita apácák telepedtek le. A 2–14 éves korú árva fiúgyermekeket gyűjtötték össze és gondozták ôket szeretettel. Hamarosan három családi házat nõttek ki. A villanegyedben, Miklóstelepen felépült az Árvaházuk, ahol 10–12 szerzetesnõ 30–40 árvát nevelt. Az Árvaház 1916-ban kápolnával bõôvült: november 24–én Szent József tiszteletére szentelték fel. A környékbeli hívek egyre nagyobb számban látogatták a napi szentmiséket. 1932 óta vasárnaponként két szentmisét tartottak a Zárda lelkészei. 1950-ben, a szerzetesrendek felszámolásakor államosították az Árvaházat. A kápolnát az elhanyagolt állagú Draskovich-féle házba helyezik át, melyet a hívek hamarosan használhatóvá tesznek. Dr. Bánk József váci megyéspüspök 1969. szeptember 1-jén plébánia rangra emeli és Dr. Liptay Györgyöt kinevezi elsô plébánossá. 1970-ben megvásárolták a házat és a 640 négyszögöles ingatlant. Közösségi adományokból bôvítették és renoválták. A kápolna 152 m2, a plébánia 83 m2. A lelkipásztori munkát 1983-tól a fôplébánia látja. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.

Anyakönyvek: 1969-tôl.