Májustól októberig minden hónap 13-án fatimai engesztelés van. 18 órától rózsafüzér imádság, majd lorettoi litánia, 19-kor szentmise, végül körmenet. Szeptember, október hónapokban mindez 1 órával korábban 17 órakor kezdődik.

Nagyboldogasszonyi búcsúi szentmise rendszerint 10.30-kor kezdődik. Kisboldogasszony búcsú rendszerint délután van, 15 vagy 16 órakor.

Csatár község neve Árpád-kori lakóinak, a „csatárok”-nak – pajzskészítőknek, fegyverkovácsoknak – emlékét őrzi. A faluról először IV. Béla király 1238-ban kelt adományozó oklevelére való utalás tanúskodik. 1328-ban ismét oklevél említi Csatár nevét. Nagyboldogasszonynak szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hírdeti. Romanikus stílusban épült tornya, az oltár alapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi. Ismert plébánosok: 1333-ben Pál, 1421-ben Tamás, 1550-ben Ambrus. A falu északi szomszédja a 16. szd.-tól ismert Remethe, ahol vaskori kardot találtak, a 19. szd. közepéig remeték lakták. Mindkét falut a török hadak pusztították el. A templom romossá vált. A lakatlan hely ezután a „puszta” előnevet kapta.

Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor a hívek összegyűltek e szent helyen, ahol imájukra egy csodálatos jelenés megmutatta, hol van elrejtve a fájdalmas Szűzanya szobra egy fatörzsnél. A győri és a zágrábi püspökök nagy zarándok csoportot vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek gyógyultak meg a szent forrásvízben.

1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. Jelenleg is a Vaspöri Egyházközség tulajdona e szent hely. A 18. szd.-i újjáépítésből származik a barokk oltár, az ablakok, a bővített középkori délikapu és a mostani, helyreállított padozat szintje. A templom falai gazdag díszítést kaptak, amely alatt a 16. szd.-i ornamentika található.

1945-ben szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. 1996-ban tolvaj kezek rabolták értékeit. Leromlott és kifosztott állapotából 1999-2002. években teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, az összes épületek, a szentkút és teljes környezetük.

A templom déli oldalán, egészen a zarándokházig árpád-kori temető volt a 17. századig. Emlékét őrzi a fakereszt. A Lourdes-i kápolna 1890-ben, a sekrestye 1928-ban, a zarándokház 1947-ben épült. A Szentcsalád kápolnát 1972-ben a kiskanizsai hívek építették.

Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hírdeti a Megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Gazdag természeti értékei: vízei, növény- és állatvilága kiemelt figyelmet és védelmet érdemel. Kérjük, hogy az istenadta, és az elődeinktől örökölt lelki és természeti kincseket, e szent hely csendjét, tisztaságát, szépségét minden kedves látogató őrizze!

ISTEN ANYJA, BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA, OLTALMAZD ÖRÖKSÉGEDET, VÉDELMEZD GYERMEKEIDET!

A.D. 2002.