XVIII. sz. elején érkezett telepesek kápolnáját eleinte Pilisvörösvár látja el minorita, budai kapucinus, ferences és karmelita missziósok segítségével. A kuruc háborúk idején a kápolna elpusztul, és a hívek Vörösvárra vagy Budára járnak misére. 1715-ben önálló plébániát szerveznek és a Szeplôtelen Fogantatás tiszteletére felépítik elsô temp-lomukat. A mai plébániatemplom 1742–46 között épül, titulusát 1813-ban Nagyboldogasszonyra változtatják. A templom 7120. törzsszám alatt, a plébánia 7121. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.


Anyakönyvek: 1715-tôl.