A dunai rév biztosítására már a rómaiak castrumot hoztak itt létre. Ezen erődítmény déli falába ékelődött az ősi Nagyboldogasszony kápolna, amely Fehéregyházzal Buda és Pest legkorábbi egyháza. Egyesek véleménye szerint e kápolnában temették el a vértanúságot szenvedett Szent Gellértet. Ezt az első kápolnát román templom követte, amelynek falmaradványait őrzi a mai belvárosi főplébániatemplom déli tornya. Egyesek szerint (Salamon Ferenc) itt történt Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzése 1211-ben. Zsigmond király idejében új, háromhajós, körüljárós szentélyű, csúcsíves stílusban templom épült. Mátyás király idejében gótikus kápolnák sora és új sekrestye épült hozzá a déli és északi oldalon. A törökök csak átmenetileg használják mecsetnek, meghagyják Pest egyetlen keresztény templomának. A töröktől való felszabadulást rommá vált hajóval éri meg. Ennek jele a szentélyben feltárt mihráb. A csillagboltozatú Mátyás-oratórium viszont megmarad eredeti szépségében. Széchenyi György prímás, „Buda és Pest második alapítója” (Némethy Lajos) hatalmas összeggel támogatja a templom újjáépítését. A megmaradt csúcsíves részt már 1686-ban befedik és használhatóvá teszik. A templomhajó zöme és a homlokzat barokk stílusban való helyreállítása 1725–39 között történik Paur György tervei szerint. Az 1732–33-as visitatio canonica 3500 hívőről tesz említést. Volt idő, amikor jezsuiták (1703–10) és piaristák (1756–61) vezették a plébániát. A város fejlődésével és gazdagodásával a plébániatemplom is egyre ékesebb belsőt öltött. Sorra állították benne a céhek és az egyesületek oltáraikat.  Az 1890-ben Steindl Imrétől tervezett főoltár az 1945-ös ostrom alatt pusztult el. Helyébe 1946–47-ben süttői kemény mészkőből szárnyas oltárt állítottak Molnár C. Pál festményeivel. Az ostrom okozta külső sérüléseket a műemlék templomon (1620 m2) a Fővárosi Műemlék Felügyelőség hozatta rendbe. A belső festés 1979-ben fejeződött be. 1985-ben az altemplom kazánházából hittanterem létesült, a fôoltáron Molnár C. Pál festményei Csiby Mihály által felújításra kerültek. 1968-ban a barokk rész egysoros ablakai duplítást nyertek és 1987-ben elektromos hőtároló kályhákkal a templom fűthetővé vált. 1991-től elkezdôdött a 100 éves Rieger orgona restaurálása. A templomot 2014 és 2016 között felújították. A plébániai iroda és lakások bérlemények. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 396. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.

• Kalazanci Szent József-kápolna

• Belvárosi Szent Mihály-templom
• Misézőhely
• Krisztus Király-kápolna (Budapest VIII. kerület)
• Szent Rókus-kápolna (Budapest VIII. kerület)
• Alexandriai Szent Katalin templom (Budapest I. kerület)
• Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom (Budapest XI. kerület)
• ...