A Könnyező Szűzanya kegyhelye Máriapócson található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A görögkatolikus világ legnagyobb búcsújáró helye. A középkori eredetű kis községet először a XIII. században említik a források. Előbb a Báthory, majd a Károlyi család birtokolta.
A XVII. század második felében az itt élő görögkatolikus ruszinok kis fatemplomába készíttette el az Istenszülő képét a helybeli Csibi László az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesített fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett. Ez a kép könnyezett háromszor is az elmúlt évszázadok során.
Először 1696. november 4-től december 8-ig. Ez az első könnyezés a faluban állomásozó császári katonák szeme láttára történt. Az eset hírére megindult a kíváncsiskodók és a zarándoklók tömeges látogatása és az egyházi vizsgálat is. A csodás hírbe került képet I. Lipót császár parancsára Bécsbe vitték, máig ott látható a Szent István dóm jobboldali, első mellékoltárán. A helyette 1717-ben küldött kép 1715-ben második alkalommal is könnyezett.
Ezt követően 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A bazilita szerzetesek voltak a hely gondozói 1950-es szétszóratásukig. A harmadik csodás könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel.
A kegytemplomot az 1948-as Mária-év alkalmával XII. Pius pápa basilica minor rangra emelte. A kegyhelyet magyarországi látogatása során felkereste II. János Pál pápa is. Máriapócs a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Tízezrek, százezrek keresték és keresik fel napjainkig Mária-ünnepeken: római és görögkatolikusok, magyarok, ruszinok, románok, szlovákok és németek.
Mária közbenjárására számos csodás gyógyulás és esemény történt itt.