kozossegek.hu vp2.hu

Segítsd munkánkat!

Ha észrevételed van a templommal vagy a miserenddel kapcsolatban, írd meg nekünk!

Akadálymentesség

Ha van információja az akadálymentességről: tolókocsival hozzáférhetőségről, akadálymentes mosdóról, indukciós hurokról, vagy bármi más akadálymentességről (vagy azok hiányáról), akkor kérjük észrevétel beküldésével jelezze nekünk! Köszönjük!

Már mobiltelefonra is

Frissítve ill. megerősítve: 2015.07.07.

Ó olyan jó lenne, ha a legkisebb településről is megtudhatnánk, hogy mikor van a hétvégén (és hétköznap) szentmise! Te most épp itt keresed. De lehet, hogy épp nem találsz friss adatot. Segíts nekünk, hogy segíthessünk neked!

Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:

Nincs rendszeres szentmise.

Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.

Bemutatkozás

A Hévíz-egregyi Szent Magdolna templom
(Árpád-kori templom)

A karcsú Árpád-kori kőtemplom építésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett. A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-böl származik. Eszerint a „kőből épült templom” patrónája Alexandriai Szent Katalin. A török korban a templom és a mellé épült falu nagy károkat szenvedett. 1550 körül, majd 1564-ből és 1574-ből tudunk nagyobb török pusztításról. A XVI-XVII. században erősen megsérült épületet, úgy, mint a legtöbb magyarországi román és gótikus templomot, a barokk korban állították helyre. Az 1731-ben végzett átalakítás szerencsére csak a legszükségesebb javításokra korlátozódott, a középkori alapformán nem változtattak. Ekkor készült a belső és külső díszítő festés, a hajómagasítás, a boltozatok pótlása. A felújított templomot ismét felszentelték. Új védőszentje Szenet Magdolna lett. Azóta többször restaurálták az épületet. 1860 körül a torony alatt új bejáratot nyitottak, a déli kaput befalazták. 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint renoválták a templomot. Ekkor a torony alatti bejáratot befalazták, és újra helyreállították az eredeti kaput. A következő felújításra 1964/65-ben került sor. 1990-ben leégett a templom tetőszerkezete, amit még abban az évben és 1991-ben rendbe hoztak.
Az egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt, kisméretű templom ódon falaival és karcsú tornyával szépen illeszkedik a tájba. Az épület térszerkezete világos, könnyen áttekinthető. Hangsúlyos eleme a háromemeletes nyugati torony, amely a hasonló falusi templomokhoz képest szokatlanul gazdag kialakítású. Valamennyi szinten kettős és hármas ikerablakok nyílnak Egykori építője – bizonyára gyakorlottabb helyi építőmester – ismerte a nagyobb székesegyházak, apátságok ikerablakokkal gazdagon tagolt tornyait, és azt utánozta saját alkotásán. Egyedi megoldású s tornyot lezáró „csürlős” sisak. Ez kőből falazott, a torony négyzetes alapidomából átmeneti tagokkal nyolcoldalú gúlává formálódó sisakformát jelent. A torony csürlős sisakját nyolc fagerenda merevíti. A toronysisak azért is érdekes, mert feltehetően nagyobb, elpusztult templomaink sisakformáját őrzi. A toronyhoz kisméretű, négyszögletű hajó csatlakozik, északi oldalán ablakok nélkül. Az épület ez egyenes szentélyzáródású templomok típusát képviseli. Alaprajzát tekintve a faépítészet formáit őrizte meg. A külső falfelületen nagy foltokban maradt meg a festett díszítés a sarkokon, és a bekarcolt formák a nyílások körül.
A templomba a déli oldalon nyitott barokk ajtón át jutunk. A toronyalj eredeti keresztboltozatát a XVIII. században megújították, jelenleg ebben a formában látható. A toronyhoz csatlakozó négyszögletes templomhajót lapos deszkamennyezet fedi. A hajó déli homlokzatán két ablak található. A templombelső faragott, tagozott műrészletet nem tartalmaz, egyetlen térgazdagító eleme a hajó északi falának fülkesora. Ennek rendeltetése vitatott. Egyesek ülőfülkének tartják, mások szerint csupán a tér optikai bővítését célozza. Nem hagyható említés nélkül a templom falfestése. Igaz, hogy ez nem középkori eredetű (XVIII. századi), de élő bizonyítéka egy építészeti emlék folyamatosságának, életének, gazdagodásának. Ugyanakkor mutatja a népi formakincs hagyománytiszteletét is, melyben a korábbi szimbolikus ábrázolásokat (életfamotívum) – eredeti tartalmától elválasztva – csupán díszítő elemként őriz tovább. A kápolna íve feletti díszítés és a felirat „Renovatum est ano domini 1731 die 10 marci” a templom barokk felújítására utal. A szentély feletti fiókos dongaboltozat barokk eredetű, a XVIII. századi helyreállítás idejéből. A szentély keleti és déli falán egy-egy kis ablaknyílást találunk. A szentély alapozása igen széles, a falsíktól erősen benyúlik az épület belseje felé. Hangulatosan egészíti ki a megújhodott kis templom hitelesen ősi stílusát a tégla padlóburkolat és a durván ácsolt, s éppen ezért stílszerű belső berendezés. Az épület belsejében szép román kori keresztelőmedence kőtöredékeit találjuk. A belső díszítéshez tartozik a középkori eredetű felszentelt kereszt.
Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőőrsi s a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki Árpád-kori templomunk.

(Forrás: a templom oltárán elhelyezett ismertető


Elhelyezkedés 

Zala megye
Hévíz

Térkép: 46.80806, 17.19115  

Kapcsolat - elérhetőség

Plébánia:Hévíz
Széchenyi u. 38.
Telefon: (83) 343-134