Szeplőtelen Fogantatás-templom
Frissítve: 2017.09.21.
hétfő
6:30
kedd
szerda
6:30
csütörtök
6:30
péntek
6:30
szombat
8:30
vasárnap
9:00
Kapcsolódó információk
Szentségimádás:
minden nap 17,00-18,00
Zsolozsma
hétfő-péntek 7 és 18
szombat 7,30 és 18
vasárnap 8 és 18 órakor
minden nap 17,00-18,00
Zsolozsma
hétfő-péntek 7 és 18
szombat 7,30 és 18
vasárnap 8 és 18 órakor
Bemutatkozás
Magyar földre Zichy gróf meghívására érkezett az első két nővér a Ferences Mária Misszionárius Nővérek társaságából, majd később többen csatlakoztak hozzájuk. A lakosság körében karitatív tevékenységet láttak el, egy bérházban bölcsődét és óvodát nyitottak, gyámolították a szegényeket, az árvákat és menhelyi gyermekeket. 1902-ben nyitották meg a Hermina úton anyaházukat. A nővérek népkonyhát vezettek, háztartási ismereteket tanítottak, ápolták az öregeket.
A nővérek templomának alapkövét 1935. november 17-én helyezte el Mészáros János kanonok. A terveket Kismarty Lechner Jenő építész készítette, az építőmester Havel Imre volt. A költségek túlnyomó részét a szerzetesközösség római anyaháza fedezte, de adományok is befolytak. A templomot Serédi Jusztinián hercegprímás 1937. december 13-án szentelte föl a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
Az II. világháború és Budapest ostromának első fele alatt a templom és a nővérek zárdája viszonylag kevéssé sérült. A nyilas uralom alatt száznál több zsidó honfitársukat bújtatták a nővérek. Raoul Wallenberg segítségével még a deportáló vonatról is menekítettek üldözötteket. 1944-45 telén a nővéreknél menedéket találtak közül többeket elhurcoltak, az óvóhelyen tartózkodó nővérek és civilek közé egy feldühödött orosz katona kézigránátot dobott be. Öten meghaltak, hárman azonnal, ketten pedig hosszas szenvedés után. 1945. január 3-án bombatámadás érte az épületegyüttest. A szövetségesek nem kímélték a civil lakosságot, akik a zárda udvarán lévő kúthoz jártak vízért a környékről, őket repülőgépről géppuskázták.
A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása 95 magyar nővért érintett. A templomban a Mindszenty hercegprímás által alapított lelkészség megmaradt, világi papok látták el a hívek lelki gondozását, bár a templom környékén mindig maradt néhány ferences nővér. A Ferences Mária Misszionárius Nővérek közösségének hivatalos magyarországi újjáélesztése 1989-ben kezdődött meg, és a templom újra az övék lett.
A neoromán ihletésű csarnoktemplom 294 négyzetméter alapterületű. A tágas, világos hajót négy pillér két boltmezőre osztja. A szentély dongaboltozatos. Mellvéddel ellátott lépcsősor visz fel a bejárathoz. A háromszögben végződő oromzat hosszúkás, keskeny ablakai alatt két angyalszobor között egy harmadik áll konzolon, monstranciát tartva. A templom északi oldalán áll a harangtorony, benne a Szent Mihályról nevezett haranggal.
A hajó két kupolafreskójának egyikén Szent Ferencet látjuk, és jeleneteket a ferences rend életéből, a másik a Ferences Mária Nővérek Rendjének alapítóját ábrázolja, amint XIII. Leo pápától átveszi a Rend szabályzatát. A zsinati liturgiának megfelelő szentélyt 1979-ben alakították ki. Az oltár édesvízi keménymészkőből készült.
A nővérek templomának alapkövét 1935. november 17-én helyezte el Mészáros János kanonok. A terveket Kismarty Lechner Jenő építész készítette, az építőmester Havel Imre volt. A költségek túlnyomó részét a szerzetesközösség római anyaháza fedezte, de adományok is befolytak. A templomot Serédi Jusztinián hercegprímás 1937. december 13-án szentelte föl a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
Az II. világháború és Budapest ostromának első fele alatt a templom és a nővérek zárdája viszonylag kevéssé sérült. A nyilas uralom alatt száznál több zsidó honfitársukat bújtatták a nővérek. Raoul Wallenberg segítségével még a deportáló vonatról is menekítettek üldözötteket. 1944-45 telén a nővéreknél menedéket találtak közül többeket elhurcoltak, az óvóhelyen tartózkodó nővérek és civilek közé egy feldühödött orosz katona kézigránátot dobott be. Öten meghaltak, hárman azonnal, ketten pedig hosszas szenvedés után. 1945. január 3-án bombatámadás érte az épületegyüttest. A szövetségesek nem kímélték a civil lakosságot, akik a zárda udvarán lévő kúthoz jártak vízért a környékről, őket repülőgépről géppuskázták.
A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása 95 magyar nővért érintett. A templomban a Mindszenty hercegprímás által alapított lelkészség megmaradt, világi papok látták el a hívek lelki gondozását, bár a templom környékén mindig maradt néhány ferences nővér. A Ferences Mária Misszionárius Nővérek közösségének hivatalos magyarországi újjáélesztése 1989-ben kezdődött meg, és a templom újra az övék lett.
A neoromán ihletésű csarnoktemplom 294 négyzetméter alapterületű. A tágas, világos hajót négy pillér két boltmezőre osztja. A szentély dongaboltozatos. Mellvéddel ellátott lépcsősor visz fel a bejárathoz. A háromszögben végződő oromzat hosszúkás, keskeny ablakai alatt két angyalszobor között egy harmadik áll konzolon, monstranciát tartva. A templom északi oldalán áll a harangtorony, benne a Szent Mihályról nevezett haranggal.
A hajó két kupolafreskójának egyikén Szent Ferencet látjuk, és jeleneteket a ferences rend életéből, a másik a Ferences Mária Nővérek Rendjének alapítóját ábrázolja, amint XIII. Leo pápától átveszi a Rend szabályzatát. A zsinati liturgiának megfelelő szentélyt 1979-ben alakították ki. Az oltár édesvízi keménymészkőből készült.
