Az 1509-ben épült gótikus épületet 1771-ben barokk stílusban boltozták újra. Berendezése is XVIII. századi barokk.
Már a XVI. század elején állhatott az ablakokkal tagolt oromfalas, torony nélküli hajó. A torony és egyéb díszítő részletek csak a XVI. század első évtizedében készültek. A török pusztítás után sokáig romos maradt, s csak 1771-72-ben boltozták újra a hajót és épült meg a toronysisak. A XX. század eleji felújítás során az összes középkori tagozatot újrafaragták.
A támpillérekkel erősített középkori tornyot a második emelettől nyolcszögű, gótikus ablakok díszítik, és rézsisakkal fedték be. A hajóhoz alacsonyabb - a nyolcszög három oldalával záródó - támpilléres sekrestye csatlakozik. A hajó jobb oldalán gótikus alakú sekrestye, bal oldalán befalazott, 1504-ből származó, gótikus, gyámköves kapukeret van. A torony bejárati szintjét gazdag csillagboltozat fedi.
A kétszakaszos hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó szentély félköríves apszissal záródik.
A XVIII. századi berendezések többsége (főoltár, padok) a makkosmáriai templomból került ide. Szószéke és a keresztelőmedencéje gazdag díszítésű.