Szent László-templom
Frissítve: 2019.04.14.
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
11:00
Kapcsolódó információk
2010 őszén Ferences emlékszoba(múzeum szoba) és könyvtár szoba nyílt mindkettő látogatható előzetes egyeztetés után!!
Bemutatkozás
Örökségünk Somogyország kitüntető címmel rendelkező Segesdi várdomb és kolostor, Római Katolikus Templom, Fájdalmas Szűz (Hétfájdalmú Szűzanya)
somogyi búcsújáróhelye 2011. / II.
Segesd a Balatont a Dráva vidékével összekötő 68-as út mentén található. A községhez tartozik Felsőbogátpuszta, Lászlómajor és Bertalanpuszta.
A település 1950-es évekig két faluból állt. Alsósegesd és Felsősegesd egyesítése után, mint Segesd község szerepel. A Seguest ferences kolostora a rendi hagyomány szerint már a XIII. század végén fennállt. Első templomát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték 1295-ben (716 éve). Rómában Zsigmond király német-római császárrá koronázásakor 1433-ban (578 éve), az itt birtokos Marczali Miklós és György búcsúkiváltságot kért és kapott IV. Jenő pápától Nagyboldogasszony napra.
A XVI. században a Szűz Máriáról Elnevezett (mariánus) Ferences Rendtartományhoz, a pécsi őrséghez tartozott. A török csapatok 1566-ban dúlták fel a falut és kolostorát is.
A Segesdi Római Katolikus Egyházközség 2004. óta tartozik a Kaposvári Egyházmegyéhez.
A községben több jelentős műemlék épület található, köztük a Római Katolikus Templom, a Ferences kolostor a Kegykápolna, valamint a Széchenyi kastély és a kolostor egy része szociális otthonként, a régi malom épülete, amely ma múzeum,- és könyvtárként szolgáltat.
A templom alapkövét 1755. augusztus 24-én rakták le, Szent László és Szent Katalin ereklyéjével együtt. A Ferences kolostorban, 1769-ben (242 éve) nyitották meg a megye első patikáját. A patinás templomban (1777.) a Krisztus levétele Szűz Máriával oltárképet Schaller István készítette, s 1777-ből való, míg a Szent Katalint ábrázoló oltárképet pedig Dorfmeister festette 1779-ben, amely 1945-ben megsemmisült. A 14 darabból álló Stációt 1848-ban fejezte be (163 éve) Horváth Hilárion szerzetes.
A két falurész határán, a forrás fölötti domboldalon látható a kápolna (Szentkút, kegyhely, búcsújáróhely). A legenda szerint a falu szélén folyó patak közelében megjelent - még a török idők előtt - Szűz Mária, és egy pásztorfiút kigyógyított súlyos betegségéből. Ettől fogva csodatévő víznek tartják a forrást. Több gyógyulásról is készült feljegyzés.
„A segesdi hegy tövében felbukkanó forrásnál már a török időkben is sokan visszanyerték egészségüket. Ezek hírére gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett föléje, ahol a sasvári pálos templom (Szlovákia) híres Pietájának másolatát helyezte el.
A barokk kápolna festőien szép erdős környezetben áll. A Fájdalmas Anya XVIII. század közepi festett, faragott fa kegyszobra fölött a baldachin Sasvár egykori, ma már nem létező kegyoltárát idézi.”
„Hazánkban a Somogy megyei Segesd kicsiny kegykápolnájának remekbe faragott rokokó kegyoltára és szobra a prototípus közvetlen leszármazottja a XVIII. század közepéről.”
A kútnál Mária közbenjárására sok imameghallgatás történt, sokan nyerték vissza egészségüket. A hálás hívők ajándékai jelzik mindezt, amelyek a kegykápolna falán találhatók.
A Fájdalmas Szűz somogyi búcsújáróhelyén 5 búcsút tartottak régen: a Pünkösdit, a Sarlósboldogasszony-, a Nagyboldogasszony-, a Kisboldogasszony-, és a Magyarok Nagyasszonya napit. Ezekben, az időkben 50 km-es körzetből gyalogosan érkeztek „keresztaljakban” a hívők, a környék apraja és nagyja egyaránt. Az elmúlt években Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepére szerveztek zarándoklatot az ország minden részéről gyalog, kerékpárral és autóbusszal érkezőknek.
somogyi búcsújáróhelye 2011. / II.
Segesd a Balatont a Dráva vidékével összekötő 68-as út mentén található. A községhez tartozik Felsőbogátpuszta, Lászlómajor és Bertalanpuszta.
A település 1950-es évekig két faluból állt. Alsósegesd és Felsősegesd egyesítése után, mint Segesd község szerepel. A Seguest ferences kolostora a rendi hagyomány szerint már a XIII. század végén fennállt. Első templomát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték 1295-ben (716 éve). Rómában Zsigmond király német-római császárrá koronázásakor 1433-ban (578 éve), az itt birtokos Marczali Miklós és György búcsúkiváltságot kért és kapott IV. Jenő pápától Nagyboldogasszony napra.
A XVI. században a Szűz Máriáról Elnevezett (mariánus) Ferences Rendtartományhoz, a pécsi őrséghez tartozott. A török csapatok 1566-ban dúlták fel a falut és kolostorát is.
A Segesdi Római Katolikus Egyházközség 2004. óta tartozik a Kaposvári Egyházmegyéhez.
A községben több jelentős műemlék épület található, köztük a Római Katolikus Templom, a Ferences kolostor a Kegykápolna, valamint a Széchenyi kastély és a kolostor egy része szociális otthonként, a régi malom épülete, amely ma múzeum,- és könyvtárként szolgáltat.
A templom alapkövét 1755. augusztus 24-én rakták le, Szent László és Szent Katalin ereklyéjével együtt. A Ferences kolostorban, 1769-ben (242 éve) nyitották meg a megye első patikáját. A patinás templomban (1777.) a Krisztus levétele Szűz Máriával oltárképet Schaller István készítette, s 1777-ből való, míg a Szent Katalint ábrázoló oltárképet pedig Dorfmeister festette 1779-ben, amely 1945-ben megsemmisült. A 14 darabból álló Stációt 1848-ban fejezte be (163 éve) Horváth Hilárion szerzetes.
A két falurész határán, a forrás fölötti domboldalon látható a kápolna (Szentkút, kegyhely, búcsújáróhely). A legenda szerint a falu szélén folyó patak közelében megjelent - még a török idők előtt - Szűz Mária, és egy pásztorfiút kigyógyított súlyos betegségéből. Ettől fogva csodatévő víznek tartják a forrást. Több gyógyulásról is készült feljegyzés.
„A segesdi hegy tövében felbukkanó forrásnál már a török időkben is sokan visszanyerték egészségüket. Ezek hírére gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett föléje, ahol a sasvári pálos templom (Szlovákia) híres Pietájának másolatát helyezte el.
A barokk kápolna festőien szép erdős környezetben áll. A Fájdalmas Anya XVIII. század közepi festett, faragott fa kegyszobra fölött a baldachin Sasvár egykori, ma már nem létező kegyoltárát idézi.”
„Hazánkban a Somogy megyei Segesd kicsiny kegykápolnájának remekbe faragott rokokó kegyoltára és szobra a prototípus közvetlen leszármazottja a XVIII. század közepéről.”
A kútnál Mária közbenjárására sok imameghallgatás történt, sokan nyerték vissza egészségüket. A hálás hívők ajándékai jelzik mindezt, amelyek a kegykápolna falán találhatók.
A Fájdalmas Szűz somogyi búcsújáróhelyén 5 búcsút tartottak régen: a Pünkösdit, a Sarlósboldogasszony-, a Nagyboldogasszony-, a Kisboldogasszony-, és a Magyarok Nagyasszonya napit. Ezekben, az időkben 50 km-es körzetből gyalogosan érkeztek „keresztaljakban” a hívők, a környék apraja és nagyja egyaránt. Az elmúlt években Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepére szerveztek zarándoklatot az ország minden részéről gyalog, kerékpárral és autóbusszal érkezőknek.
