1234-ben és 1257-ben már említik a gerlai monostor apátját, az 1332-37-es években már csak plébánosról van szó. Temploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. Az 1531-es okiratok arról tudósítanak, hogy ferences szerzetesek klastroma lett Gerla. 1537-ben visszarendelik innen a ferenceseket, így az ordinárius rendelkezése alá kerül, mint plébánia. 1685-ben a klastrom elpusztul. 1861-ben épül fel a kastély és kápolnája.
1861-ben gróf Wenckheim Károly építette a kápolnát. Kezdetben kapucinus szerzetesek látták el a szolgálatot. 1951-ben a kápolnában bevezették a villanyvilágítást. Hosszúsága 13 méter, szélessége 6 méter, toronymagassága 15 méter. A kápolna a kastélyba van beépítve, a tető fölött timpanon, benne toronyóra. A nyitott toronyban egy kb. 40 cm átmérőjű harang.
A szentély színes üvegablakán Szűz Mária mennybevétele látható, a bal oldalin Szent István fölajánlja a koronát Máriának, a jobb oldalin pedig Szent Károly alakja látható. A templombelső festése neogót stílusú. Fából készült neogót oltár tabernákulummal, mögötte, a sekrestye. Az oltár jobb oldalán Mária szobor, a baloldalon Jézus Szíve szobor 1905-ből. A kórus két vasoszlopon nyugszik. Jobbra hátul vörös márvány keresztelőkút fémborítással. Jobb oldalon hátul Szent Péter, vele szemben Szent Antal szobra. Balra nyílik a kórusfeljáró fából készült csigalépcsője.
