Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült majd többször megújított, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg.

Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült gótikus templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. A homlokzaton így is több részlet megőrződött a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu.

Az 1700-as tűzvész utáni átépítéskor a barokk jegyek voltak meghatározók. Ekkor helyezték a főhomlokzat kontyolt nyeregtetejére a tornyot helyettesítő, fából készült barokk harangházat. Az oromzaton pedig megjelent a barokk hullámíves és csigavonalú falsáv. A homlokzaton a jezsuita szimbólum alatti vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát, a csúcsíves bejárat timpanonjában pedig a világhírű Bertel Thorvaldsen dán szobrász híres Krisztus-szobrának másolatát (1930-ban készült) láthatjuk.

A templombelső szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, akárcsak a gótikus pasztofórium . A föléje emelt barokk Sanctus-torony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban, viszont 1500 körül készült, gótikus, Madonna-szobor áll rajta.

A déli oldalkápolnát díszítő stukkók P. A. Conti kora barokk stílusú munkái a XVII. századból, és figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére. A Bezerédj-kápolnát valójában Telekessy István egri püspök állíttatta, viszont nevét mégis a kápolna oltárát állíttató Bezerédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Az egri püspök szándéka szerinti Xavéri Szent Ferenc életéből vett festmények vannak benne.

A középkori templom pompáját idézik a déli mellékhajó falképei, melyeket 1937-ben restauráltak. Szent Kristóf hatalmas alakját secco módszerrel, azaz szárazfalra festéssel alkotta meg a művész, így készült a Háromkirályok-jelenet is, melynek jellegzetessége, hogy a festő kőszegi környezetbe helyezte a történetet. A jobb alsó sarokban lévő épületrész az első ismert kőszegi vár- és városábrázolás. Freskótechnikával készült a Palástos vagy Köpenyes Mária.

A széttárt köpeny szimbolikusan kegyelmet és védelmet jelentett az alája menekülők számára. Mária köpenyét angyalok veszik körül, mellette megjelennek az oltalomért közbenjáró szen-tek közül Szent Dorottya és Szent Borbála.