A Nagyboldogasszony (Ferences-Bencés) templom és kolostor épületegyüttes Sopron Fő terének és belvárosának meghatározó városképi jelentőségű épülete, látványossága, épített öröksége. Őseink Boldogasszony oltalmába ajánlották a templomot, ahol írás örökíti: 1260-tól ünneplik a szentmisét. A török hódoltság idején itt koronázták III. Ferdinándot (1625) és két királynét is, továbbá országgyűlések színhelye is volt templomunk. Ahogy a templomban festések, átépítések korok több rétegét őrzik, úgy magyar történelmünk számtalan eseményének tanúja a templom.
Az altemplomban urnás temetkezési hely: templom szentélye alatt, frekventált helyen, történelmi ősök közelében.

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. A templom belső berendezése barokk.

A templom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.
Déli kapujának timpanonján XV. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.

Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.

Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített. A gótika és a barokk áll előttünk, köszönhetően a viharoktól mentes történelemnek, a XIX. század végi értékmentő felújításnak és Storno Ferenc értő és kort megőrző restaurálásának.