A késő román stílusú templom az 1200-as évekből származik, freskói XIII-XIV. századiak. Megmaradt keresztboltozata a XV. században készült. A templomot 1684-ben és 1696-ban is említették. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült. A templom kisméretű, egyhajós, keletelt. Főhomlokzata tagolatlan, levágott oromzata felett fatoronnyal. Mai bejárata egyenes záródású kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a ma nem használt középkori ajtó is. Falsarkai kváderesek, az északi falhoz sekrestye csatlakozik. Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók. A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült. Karzata kosárívekkel kötött pilléreken nyugszik.

Műemlék.