Szent Tamás apostol templom
Frissítve ill. megerősítve: 2014.08.11.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Az 1983-ban Tiszaföldvár, Homok és Martfű összevont plébániája élére került Tamási József atya fáradhatatlan szervezőmunkájának köszönhetően, az 1987-es temetői kis lélekharang felállítását követően végre, 1991-ben megkezdődhetett a Marosi Gábor építész tervezte új templom építése, melynek alapkövét Marosi Izidor váci megyéspüspök helyezte el. Az első martfűi szentmisék már 1993-ban elkezdődtek, még szabad ég alatt, az építés alatt álló tetőtlen falak között.
A templom patrónusa, a tizenkét tanítvány közül Krisztus feltámadásában hitetlen apostol, az Indiában vértanúságot szenvedett Szent Tamás lett, méltó védőszentjeként és példaképeként e fiatal egyházközösségnek.
Krisztus 5 szent sebére utaló "Jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső számtalan érdekességet takar.
Mindenhol fellelhető indiai stílusjegyek: a szamárhátívű ajtók, ablakok, a kétoldali ”betonfüggönyök”, a szószék, a szentély és az oltár vonalvezetése, a gyergyói mesteremberek ácsolta homorú ívű kupola, a Takács Ferenc festőművész búzavirág folyandár motívumaival díszített koszorú.
Meszlényi János szobrászművész Magyarországon elsőként templomban alkalmazott, rézlemezből hajtogatott szobrai:
A szentélyben a keresztre feszített Jézussal, az oldalhajókban Szent Tamással és Keresztelő Szent Jánossal, végül a bejárat két oldalán, egymással szembe forduló Szent Családdal: a jobb karjában Jézust ölelő Mária, s a rendhagyóan nem ácsszerszámaival ábrázolt, hanem két szál, kettőjük tisztaságát szimbolizáló liliommal József.
Mohay Attila üvegfestő művész ólomüveg ablakai:
A bejárat két oldalán 3-3 ablakban, a boldoggá és szentté avatásukra váró legújabb kori magyar keresztények panteonja: Mindszenty József (1892-1975†) esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, Márton Áron (1896-1980†) erdélyi püspök és Bogner Mária Margit (1905-1933†) vizitációs szerzetes nővér, illetve Dr. Batthyány-Stratmann László herceg (1870-1931†) sebész-, szemorvos, Apor Vilmos báró (1892-1945†) győri megyéspüspök és Kaszap István (1916-1935†) jezsuita szerzetesnövendék.
A szentély két oldalán a római katolikus egyház attribútumaikkal ábrázolt szentjei 3-3 ablakban. Az oltár mögött, Jézus töviskoronája sziluettjeként váltakozó magasságú hat ablak.
A kétoldali "betonfüggönyök" alatt, festett háromszögű pajzsokon csak attribútumaikkal ábrázolt Árpád-házi és Anjou szentjeink: a sziklából vizet fakasztó bárddal – Szent László (1046-1095†), a liliommal és a hercegi koronával – Szent Imre (1000-1031†), a Szent Koronával és a kettős aranykereszttel – Szent István (970-1038†), illetve a rózsa-csodával – Szent Erzsébet (1207-1231†), a Nyulak szigeti (Margitsziget), IV. Béla királyunk emelte domonkos zárdával és a Krisztussal kötött jegyességét szimbolizáló liliomra fűzött gyűrűvel – Szent Margit (1242-1270†), végül az Anjouk és Lengyelország nemzeti színeivel, a tudományt felkarolta egyetemmel, bagollyal és könyvvel – Szent Hedvig (1373-1399†).
A keresztelőhely fiatal freskófestők (Cserna Tamás, Füzes Gergely és Kecskés András) munkája. Az ábrázolt színtér Jézus keresztelése kori helyszín: a Jordán vizével, szentföldi növényekkel (cédrusokkal, pálmákkal és olajfákkal), a felhőkből fehér galambként kiszakadó Szentlélekkel, s a fénysugarakkal az égből levetülő isteni Szózattal.
Végül a "hangszerek királynőjé"-ről, a templom Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök által főpapi szentmise keretében felszentelt orgonájáról. A 23 regiszteres, 2 manuálos, pedálos hangversenyorgona – melynek diszpozíciója lehetővé teszi a legkülönbözőbb stílusú orgonaművek előadását – megálmodói és megalkotói Marosi Gábor építész, Kárpáti József orgonaművész, tervező-szakértő, Vági Gyula, Farkas János orgonaépítő mestereik voltak. A templom kiváló akusztikája alkalmassá teszi az impozáns megjelenésű, szemet gyönyörködtető orgonát hangversenyek megtartására is.
A templom patrónusa, a tizenkét tanítvány közül Krisztus feltámadásában hitetlen apostol, az Indiában vértanúságot szenvedett Szent Tamás lett, méltó védőszentjeként és példaképeként e fiatal egyházközösségnek.
Krisztus 5 szent sebére utaló "Jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső számtalan érdekességet takar.
Mindenhol fellelhető indiai stílusjegyek: a szamárhátívű ajtók, ablakok, a kétoldali ”betonfüggönyök”, a szószék, a szentély és az oltár vonalvezetése, a gyergyói mesteremberek ácsolta homorú ívű kupola, a Takács Ferenc festőművész búzavirág folyandár motívumaival díszített koszorú.
Meszlényi János szobrászművész Magyarországon elsőként templomban alkalmazott, rézlemezből hajtogatott szobrai:
A szentélyben a keresztre feszített Jézussal, az oldalhajókban Szent Tamással és Keresztelő Szent Jánossal, végül a bejárat két oldalán, egymással szembe forduló Szent Családdal: a jobb karjában Jézust ölelő Mária, s a rendhagyóan nem ácsszerszámaival ábrázolt, hanem két szál, kettőjük tisztaságát szimbolizáló liliommal József.
Mohay Attila üvegfestő művész ólomüveg ablakai:
A bejárat két oldalán 3-3 ablakban, a boldoggá és szentté avatásukra váró legújabb kori magyar keresztények panteonja: Mindszenty József (1892-1975†) esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, Márton Áron (1896-1980†) erdélyi püspök és Bogner Mária Margit (1905-1933†) vizitációs szerzetes nővér, illetve Dr. Batthyány-Stratmann László herceg (1870-1931†) sebész-, szemorvos, Apor Vilmos báró (1892-1945†) győri megyéspüspök és Kaszap István (1916-1935†) jezsuita szerzetesnövendék.
A szentély két oldalán a római katolikus egyház attribútumaikkal ábrázolt szentjei 3-3 ablakban. Az oltár mögött, Jézus töviskoronája sziluettjeként váltakozó magasságú hat ablak.
A kétoldali "betonfüggönyök" alatt, festett háromszögű pajzsokon csak attribútumaikkal ábrázolt Árpád-házi és Anjou szentjeink: a sziklából vizet fakasztó bárddal – Szent László (1046-1095†), a liliommal és a hercegi koronával – Szent Imre (1000-1031†), a Szent Koronával és a kettős aranykereszttel – Szent István (970-1038†), illetve a rózsa-csodával – Szent Erzsébet (1207-1231†), a Nyulak szigeti (Margitsziget), IV. Béla királyunk emelte domonkos zárdával és a Krisztussal kötött jegyességét szimbolizáló liliomra fűzött gyűrűvel – Szent Margit (1242-1270†), végül az Anjouk és Lengyelország nemzeti színeivel, a tudományt felkarolta egyetemmel, bagollyal és könyvvel – Szent Hedvig (1373-1399†).
A keresztelőhely fiatal freskófestők (Cserna Tamás, Füzes Gergely és Kecskés András) munkája. Az ábrázolt színtér Jézus keresztelése kori helyszín: a Jordán vizével, szentföldi növényekkel (cédrusokkal, pálmákkal és olajfákkal), a felhőkből fehér galambként kiszakadó Szentlélekkel, s a fénysugarakkal az égből levetülő isteni Szózattal.
Végül a "hangszerek királynőjé"-ről, a templom Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök által főpapi szentmise keretében felszentelt orgonájáról. A 23 regiszteres, 2 manuálos, pedálos hangversenyorgona – melynek diszpozíciója lehetővé teszi a legkülönbözőbb stílusú orgonaművek előadását – megálmodói és megalkotói Marosi Gábor építész, Kárpáti József orgonaművész, tervező-szakértő, Vági Gyula, Farkas János orgonaépítő mestereik voltak. A templom kiváló akusztikája alkalmassá teszi az impozáns megjelenésű, szemet gyönyörködtető orgonát hangversenyek megtartására is.
