Tápiósápon már a középkorban is volt templom. Alsósápon kicsi de elegáns módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt.  Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.

A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt és Szent István Király tiszteletére lett felszentelve. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.

Először Úrihoz tartozott, 1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.          

A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.

A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveg boltozattal van fedve. Belsejében igényes oltárokat, barokk szószéket, keresztelőkutat, sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk.

A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/ Szent József halálát ábrázolják és a Napba Öltözött Asszony festmény látható. 

A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.