További részletekért érdemes felkeresni weboldalunkat keszthelyiplebania.hu, vagy facebook oldalunkat.

A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére. Õ tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását. A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengõ, sekrestye, délrõl a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.