Nagyboldogasszony-templom
Ha tudod, hogy pontosak-e még az adatok, kérjük segítsd a közösséget!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Kapcsolódó információk
Minden hónap első csütörtökén csendes szentségimádás a Szentmise után 19.30 óráig.
Adventben hétköznapokon reggel 6-kor rorate Szentmise van.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, Szent Balázs püspök vértanú emléknapján, Hamvazószerdán 18.30-kor van a szentmise
Nagyböjt péntekjein 18.00-kor keresztút.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
1333-ban plébánia. Szent Mihály templomáról van okleveles adatunk. E templom romos tornyát és szentélyét részben megtartva építteti föl Rudnyánszky József és felesége Száraz Julianna 1753–54-ben a mai Nagyboldogasszony templomot, amelyet Padányi Bíró Márton 1755. október 5-én szentelt föl. Korábban a kastély-kápolna ferences lelkésze gondozza a híveket 1734-től önálló helyi anyakönyvezéssel. 1736-tól 1743-ig Törökbálint filiája. 1743-tól ferences, majd 1771-től világi plébánia. A templom, a Kálvária, a Szent Flórián, Szent Orbán, Szent Család és a Szentháromság szobor műemlék jellegû – Maulbertsch festmény van letétben a Magyar Nemzeti Galériában. Területén a Balatoni út mellett találták meg az egykori Kána, ill. Káva néven emlegetett, a XI. században Szent Szabina tiszteletére alapított bencés monostor maradványait. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 831. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
1944-ben Gyergyószentmiklósról elhozott harangot, mielőtt beolvasztották volna, Markó Gyula plébános megtalálta, és a toronybe feltette. A dolog feledésbe merült, egészen a 90-es évek közepéig. Akkor kezdődött meg a harang visszavitelének és új harangt elkészítésének kimunkálása.
2003. november 30-án szentelte fel Erdő Péter bíboros az új harangot, a szent Miklós harangot pedig december 6-án adták át a Gyergyószentmiklósi templomban.
