Minden pénteken a reggeli szentmisétől este 10 óráig egész napos csöndes szentségimádás van. 

Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bôvítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnônek nászajándékul, aki Albert, szász-tesseni herceghez ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idô múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idô múlva ismét felépült. Ipari fejlôdése a XX. sz. elejétôl felgyorsult (gumigyár, repülôgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb.). A kertes, kis házas, több részes település 1950-tôl Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentôs részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az elsô szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki. Bergendy János volt a plébánia elsô szervezô lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lôtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fûzôdik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály fôangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenô és fia, ifj. Lechner Jenô tervezett és Felsôszöllôsi Szöllôssy Imre vezetésével történt a felépítése. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben mûködik. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.