Mátyás-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.06.29.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Kapcsolódó információk
Vesperás: Minden szerda este 1/2 6-kor ( a szentmisét megelőzően) a szentélyben énekelt esti dicséret.
Litánia: minden szombaton és vasárnap este 1/2 6-kor.
Májusban a hét minden napján este 1/2 6-kor, októberben. minden nap a 1/2 6-kor kezdődő rózsafüzérhez kapcsolódóan
Rózsafüzér: minden csütörtökön este 1/2 6-kor.
Október minden napján este 1/2 6-kor.
Adventben hétfő-szombatig 6.00-kor rorate szentmise van.
Nagyböjt péntekjein 5-kor keresztút, Nagypénteken délután 3 órakor van.
Az ünnepi miserend a vasárnapival megegyezik kivéve augusztus15-ét, amikor az este 19.00 órakor van szentmise (este 18.00-kor nincs), mivel ekkor van a templom búcsúja.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A plébánia története összeforrott a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-, Koronázó) fôtemplom történetével, amely egyesek szerint 1245–1260 között épül a Várhegy elsô templomaként. Mások viszont már a tatárjárás elôtti idôben is tételeznek fel a Várhegyen települést, királyi birtokközpontot és vele kapcsolatban királyi kôkápolnát, amely elôzôleg a mai templom helyén állott. A középkorban német templomnak is nevezik, mert a tatároktól feldúlt Pestrôl a Várhegyre felköltözött németek körülötte telepednek le és építésében nagyban részt vesznek. A templom és a plébánia exemptséget élvez, vagyis a veszprémi püspök területi joghatósága alól kivéve az esztergomi érsek alá tartozik. Ilyenként szerepel az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokban is. A templom fénye és a plébánia tekintélye Buda város jelentôségével fokozatosan emelkedik. Itt koronázzák meg Róbert Károlyt. Nagy Lajos a háromhajós, román egyházat csarnoktemplommá alakítja. Zsigmond és Mátyás király gazdagon ékesíti. V. László terve, hogy prépostsági társaskáptalan kapcsolódjék a templomhoz, ha nem is valósul meg, a „Praepositura B.M.V. de novo monte Pestinensi” cím adományozása a mai napig fennálló gyakorlatba ment át. Wann Pál plébánosnak 1497-ben a pápa Buda fôváros jellegére való tekintettel archiopresbyteri címet adományoz, azzal az engedéllyel, hogy fôpapi jelvényeket viselve áldást oszthat, kivéve, ha a pápai legátus vagy a területi püspök jelen van. Bár nagy értékekkel támogatja a plébánia II. Lajos török elleni harcba szállását, a török pusztítást nem tudja elkerülni. A török elôl a német lakosság elmenekül, menekítve a templom kincseit, amelyek késôbb nagyon csekély számban kerülnek vissza. A templom fennmaradását az biztosítja, hogy a törökök mecsetté alakítják át. A csekély számú keresztény a magyar Magdolna-templomot használhatja. Buda felszabadulása után a király legfelsôbb kegyúri jogával élve a jezsuiták mindenkori budai fônökére ruházza a plébánosi jogokat nemcsak a Várban és Buda külvárosaiban, hanem Óbudán és Pesten is. Budavár esetében a ferencesek ezt nehezen fogadják el, arra való hivatkozással, hogy ôk a török idôben, sôt még az ostrom alatt is a Várban tartózkodtak. Széchenyi György prímás támogatásával a jezsuiták akadémiát, kollégiumot, papnevelô intézetet emelnek és megkezdik a templom újjáépítését barokkos jelleggel. A rend feloszlatásakor, 1773-ban, 6 jezsuitát egyházmegyei szolgálatba vesz fel a fôpásztor. A városi tanács azon szándékával szemben, hogy a budavári plébániát a vízivároshoz csatolják, az ellenkezô elgondolás gyôz: régi fényébe kell visszaállítani Buda várát és ékességét, a Nagyboldogasszony templomot. Koronázása után Ferenc József ezt el is rendeli és 1896-ra megvalósul Schulek Frigyes tervei szerint. A megújult fôtemplom ismét vallási színtere lesz országos ünnepségeknek. – A második világháborúban súlyosan megrongálódott templomot (1737 m2) a magyar állam építteti újjá 1950–70 között. 1964-tôl megnyílik a templom mûvészeti gyûjteményeinek bemutatása, amely éppúgy, mint ünnepi istentiszteletei és kiemelkedô zenei elôadásai sok látogatót vonzanak. Az 1994 nyarán elkövetett robbantás kárainak helyreállítása – a szentély és a Gara kápolna részleges felújítása – 1995. év közepére befejezôdik. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 850. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt mûemlék.
