Minden pénteken egész napos szentségimádás van.
Vesperás: minden szerdán 17:30-kor, májusban 17 órakor.
Litánia: minden szombaton és vasárnap 17:30-kor, májusban a hét minden napján 17:30-kor.
Rózsafüzér: minden csütörtökön 17:30-kor. Októberben minden nap 17:30-kor.
Rorate szentmise: Adventben hétfőtől szombatig 6 órakor.
Keresztút: nagyböjt péntekjein 17 órakor, nagypénteken 15 órakor.

Az ünnepi miserend a vasárnapok mellett január 1-én, augusztus 20-án, és december 25-26-án érvényes. Ezeken a napokon 7 órakor, 8:30-kor, 10 órakor, 12 órakor (a déli mise július és augusztus hónapban elmarad), és 18 órakor vannak szentmisék. Augusztus 15-én a templom búcsúmiséje 19 órakor kezdődik.

A plébánia története összeforrott a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-, Koronázó) főtemplom történetével, amely egyesek szerint 1245–1260 között épül a Várhegy első templomaként. Mások viszont már a tatárjárás elôtti időben is tételeznek fel a Várhegyen települést, királyi birtokközpontot és vele kapcsolatban királyi kőkápolnát, amely előzőleg a mai templom helyén állott. A középkorban német templomnak is nevezik, mert a tatároktól feldúlt Pestről a Várhegyre felköltözött németek körülötte telepednek le és építésében nagyban részt vesznek. A templom és a plébánia exemptséget élvez, vagyis a veszprémi püspök területi joghatósága alól kivéve az esztergomi érsek alá tartozik. Ilyenként szerepel az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokban is. A templom fénye és a plébánia tekintélye Buda város jelentőségével fokozatosan emelkedik. Itt koronázzák meg I. Károlyt. Nagy Lajos a háromhajós, román egyházat csarnoktemplommá alakítja. Zsigmond és Mátyás király gazdagon ékesíti. V. László terve, hogy prépostsági társaskáptalan kapcsolódjék a templomhoz, ha nem is valósul meg, a „Praepositura B.M.V. de novo monte Pestinensi” cím adományozása a mai napig fennálló gyakorlatba ment át. Wann Pál plébánosnak 1497-ben a pápa Buda főváros jellegére való tekintettel archiopresbyteri címet adományoz, azzal az engedéllyel, hogy főpapi jelvényeket viselve áldást oszthat, kivéve, ha a pápai legátus vagy a területi püspök jelen van. Bár nagy értékekkel támogatja a plébánia II. Lajos török elleni harcba szállását, a török pusztítást nem tudja elkerülni. A török elől a német lakosság elmenekül, menekítve a templom kincseit, amelyek később nagyon csekély számban kerülnek vissza. A templom fennmaradását az biztosítja, hogy a törökök mecsetté alakítják át. A csekély számú keresztény a magyar Magdolna-templomot használhatja. Buda felszabadulása után a király legfelsőbb kegyúri jogával élve a jezsuiták mindenkori budai főnökére ruházza a plébánosi jogokat, nemcsak a Várban és Buda külvárosaiban, hanem Óbudán és Pesten is. Budavár esetében a ferencesek ezt nehezen fogadják el, arra való hivatkozással, hogy ők a török időben, sőt még az ostrom alatt is a Várban tartózkodtak. Széchenyi György prímás támogatásával a jezsuiták akadémiát, kollégiumot, papnevelő intézetet emelnek és megkezdik a templom újjáépítését barokkos jelleggel. A rend feloszlatásakor, 1773-ban, 6 jezsuitát egyházmegyei szolgálatba vesz fel a főpásztor. A városi tanács azon szándékával szemben, hogy a budavári plébániát a vízivároshoz csatolják, az ellenkező elgondolás győz: régi fényébe kell visszaállítani Buda várát és ékességét, a Nagyboldogasszony templomot. Koronázása után Ferenc József ezt el is rendeli és 1896-ra megvalósul Schulek Frigyes tervei szerint. A megújult főtemplom ismét vallási színtere lesz országos ünnepségeknek. – A második világháborúban súlyosan megrongálódott templomot (1737 m²) a magyar állam építteti újjá 1950–70 között. 1964-től megnyílik a templom mûvészeti gyűjteményeinek bemutatása, amely éppúgy, mint ünnepi istentiszteletei és kiemelkedő zenei előadásai sok látogatót vonzanak. Az 1994 nyarán elkövetett robbantás kárainak helyreállítása – a szentély és a Gara kápolna részleges felújítása – 1995. év közepére befejeződik. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 850. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.