Középkori templomáról az 1701. évi visitatio canonica emlékezik meg: „Epöl Bajna fiókja, amelynek temploma 200 év előtt egész az alapokig szétzúzatott.” Az 1732-es visitatio canonica szerint a régi alapokon építik az új templomot a falutól ezer lépésre. Éppen messzesége miatt 1802-ben lebontják, és anyagából 1805-ben a mai, késő barokk, műemlék templomot (230 m2) emelik. A régi templom helyét „az öreg-szentegyház dűlő” őrzi. 1952–69 között a templomot és az egyházi tulajdonban levő lelkészlakot felújítják.
V. István koronázásakor az esztergomi érseknek adományozza. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint Balázs nevű plébánosa 3 garast fizet. Az 1629-es, Pázmány-féle összeírás, amely az esztergomi káptalan 1397. évi statútumaihoz kapcsolódó jegyzékén alapszik, „Epel”-t az exempt plébániák között említi. A török után Bajna filiája. 1790-től, ahogy Bajna káplánt kap, minden harmadik vasárnap van itt szentmise, 1833-tól pedig minden vasárnap. 1947-től önálló lelkészség.