Keresztelő Szent János-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.08.22.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Középkori templomáról az 1701. évi visitatio canonica emlékezik meg: „Epöl Bajna fiókja, amelynek temploma 200 év előtt egész az alapokig szétzúzatott.” Az 1732-es visitatio canonica szerint a régi alapokon építik az új templomot a falutól ezer lépésre. Éppen messzesége miatt 1802-ben lebontják, és anyagából 1805-ben a mai, késő barokk, műemlék templomot (230 m2) emelik. A régi templom helyét „az öreg-szentegyház dűlő” őrzi. 1952–69 között a templomot és az egyházi tulajdonban levő lelkészlakot felújítják.
V. István koronázásakor az esztergomi érseknek adományozza. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint Balázs nevű plébánosa 3 garast fizet. Az 1629-es, Pázmány-féle összeírás, amely az esztergomi káptalan 1397. évi statútumaihoz kapcsolódó jegyzékén alapszik, „Epel”-t az exempt plébániák között említi. A török után Bajna filiája. 1790-től, ahogy Bajna káplánt kap, minden harmadik vasárnap van itt szentmise, 1833-tól pedig minden vasárnap. 1947-től önálló lelkészség.
