A templom és plébánia története

A kőkorszak óta lakott hely. Imre király spanyol feleségének kíséretéhez tartozó Tota udvarhölgyet feleségül veszi Benedek vajda, akit egyesek (tévesen?) Bánk bánnal azonosítanak. II. András Totának ajándékozza Bajót várát. A falut koronázási ajándékul 1388-ban Zsigmond király Kanizsai János érseknek adja. A községet elôször a törökök, majd a labancok pusztítják el. Plébániája középkori eredetû. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Kelemen nevû papja szerepel. A középkorban a veszprémi egyház-megyéhez tartozó Bajótot az 1647-es Lippay-féle összeírás az esztergomi székesegyházi fôesperesség plébániái között említi. A székesegyházi fôesperes 1701. évi egyház-látogatásakor Bajótot 50 hívôvel Nyerges filiájaként jelenti. 1771-ben azonban visszaállítják plébániáját, filiaként hozzácsatolva Mogyoróst és Péliföldszentkeresztet. Ôsi templomát 1223–1248 között Bajóti Simon ispán építteti. Az 1701. évi visitatio canonica szerint elhagyatva, tetô nélkül áll, szentélyét nád fedi. Keresztély Ágost érsek rendbe hozatja. 1771-ben átépítik. 1899-ben leég. Ziegler tanár terve szerint renoválják. A második világháború alatt is súlyos károkat szenved a műemlék jellegû templom (184 m2). 1946-ban és 1958-ban külsôleg-belsôleg felújítják. 1978-ban kap új liturgikus térkiképzést. 1981-ben a külsô tatarozást végzik el a templomon.

A templomot három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítô mester faragta. A Mária-oltár 1904. február 18-án lett felállítva. Még ebben az évben elkészül a Szent Simon és Júda apostolokat ábrázoló fôoltár és a Jézus Szíve oltár is. 1982 márciusában Szántó Piroska festômûvész 15 keresztúti képet adott a templomnak hálából. Ez a Bajóti Golgota különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.
– A plébániaház egyházi tulajdon.

A templom és plébánia legújabb története

1994-ben a hajó déli sarkának süllyedését régészeti feltárás után alapmegerôsítéssel megóvják, ugyancsak a torony továbbrepedését többféle statikai megoldással megakadályozzák. Ekkor kerül át a kórusfeljáró a torony alól a kórus alá. A külső és belső tatarozás során fal feltárást és fal kutatást végez a Műemlékvédelem (OMV), majd a vakolatban megjeleníti a korábbi építési fázisokat. Ezzel egyidőben felújítják a harangvillamosítást, és elektromos padfűtést készítenek.

Ezekben az években (1990-95) épül újjá a régi romos plébániaépület, különféle pályázati pénzekből, amelynek funkciója a lelkigyakorlatok, képzések és táborozások a különféle plébániai csoportok, egyházi iskolák és családok számára.