Gyóntatás a szentmisék alatt van (hétköznap és vasárnap egyaránt).
Vasárnap az esti szentmise előtt negyed órával litánia van.
Adventben a reggeli szentmisék hétfőtől szombatig 6.00 órakor kezdődnek. (Ebben az időszakban 8.00 órakor nincs szentmise)

Az egyes ünnepek szertartásrendje, illetve az esetleges változások (pl. búcsú, szentségimádási nap, zarándoklat) miatti aktuális, pontos időpontok a www.sarvarsari.hu oldalon (a heti naptárrészben) megtalálhatók.

A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.