Kalkuttai Boldog Teréz-kápolna
Ha tudod, hogy pontosak-e még az adatok, kérjük segítsd a közösséget!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Kapcsolódó információk
A kápolnát a római és görögkatolikus hívek közösen használják, a liturgiák is hetenként váltva római ill. görög rítus szerint zajlanak.
Nincs jelzőkapcsoló
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek, amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A kápolnát 2012. szeptember 29-én Felföldi László püspöki helynök ünnepélyes szentmise keretében szentelte fel.
Évekkel ezelőtt az egyházközség megvásárolta az akkor még romos házat. Az azóta eltelt időben folyamatosan csinosítgatták, szépítgették a hívek, hogy a szentmisékre megfelelő környezetben kerüljön sor. Idén sikerült a tetőt átcserepezni, s még egy kis templomtorony is került fel rá. S ahogy helynökatya köszöntésében is szerepelt, a kápolna végre méltó lehet Isten dicsőségére, s a kis közösség látható lelki központjává válik. Cégénydányádon a második világháború óta nem volt kápolnájuk, s a misézés is megszűnt a 70-es években.
A településen a középkorban monostor állt, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. A település egész a 20. század elejéig két településből állt: Cégényből, és Dányádból. Cégény első írásos emléke igen korai: 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorát, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. „Hogy pedig az egyház joga örökre sértetlen maradjon, ezért a Boldogságos Szűz tiszteletére, és ezen egyházbeliek kérelmére a jelen oklevelet királyi pecsétünkkel erősítettük meg, az Úr megtestesülésének 1181. esztendejében, Miklós esztergomi, András kalocsai érsekek, Péter egri, Mikodin győri, Jób váci püspökök, Farkas nádorispán, Dénes bácsi, Ézsau bihari, Miklós szatmári ispánok, Kalán, a királyi udvar kancellárja idején, eki ezen oklevelet lejegyezte.”
Évekkel ezelőtt az egyházközség megvásárolta az akkor még romos házat. Az azóta eltelt időben folyamatosan csinosítgatták, szépítgették a hívek, hogy a szentmisékre megfelelő környezetben kerüljön sor. Idén sikerült a tetőt átcserepezni, s még egy kis templomtorony is került fel rá. S ahogy helynökatya köszöntésében is szerepelt, a kápolna végre méltó lehet Isten dicsőségére, s a kis közösség látható lelki központjává válik. Cégénydányádon a második világháború óta nem volt kápolnájuk, s a misézés is megszűnt a 70-es években.
A településen a középkorban monostor állt, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. A település egész a 20. század elejéig két településből állt: Cégényből, és Dányádból. Cégény első írásos emléke igen korai: 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorát, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. „Hogy pedig az egyház joga örökre sértetlen maradjon, ezért a Boldogságos Szűz tiszteletére, és ezen egyházbeliek kérelmére a jelen oklevelet királyi pecsétünkkel erősítettük meg, az Úr megtestesülésének 1181. esztendejében, Miklós esztergomi, András kalocsai érsekek, Péter egri, Mikodin győri, Jób váci püspökök, Farkas nádorispán, Dénes bácsi, Ézsau bihari, Miklós szatmári ispánok, Kalán, a királyi udvar kancellárja idején, eki ezen oklevelet lejegyezte.”
