Anyakönyvek: 1787-től. 

Kesztölc – kedvezô földrajzi fekvésénél fogva – már ôsidôk óta lakott hely. Honfoglalás elôtti neve ismeretlen. A helység mai neve elôször I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elô. A király itt hét szôlôt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. sz.-tól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török idôben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.

Albert király 1439-ben megerôsíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevû pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé esô egyik dûlôje ma is a Nyíri nevet viseli. Az idôk folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetû. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már, mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erôsíti meg az 1647-évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiûzése után igen változatos. Licenciátusok mûködnek 1665–1695 között. Van amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-tôl újra plébánia. Ôsi temploma a ma „öreg temetô”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt elsô pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája... az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is mûködik. A gyónóképes hívek száma 231.” Mai templomát (200 m2) 1800. november 1-jén szentelik fel. – Az egyházi tulajdonban levô plébániaház 1800-ból származik. A község határában levô klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttôi márványlap kerül, melyet 1989. október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend elsô három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.