A középkorban emelt katolikus templom építéséről pontos adat nincs. Feltehető, hogy 1325. után emelte az Uzvásáry család, akik királyi adományként nyerték el Szentandrást. De az sem kizárt, hogy amikor e vidéket Zsigmond király 1384 körül Hunyadi Jánosnak adta, a templomot a Hunyadiak építették, ugyanis később Szent András uradalmi központ lett, jelentős kiváltságokkal felruházva mezővárosi rangot kapott.
A Mohácsi-vész után a lakosság elhagyta a falut, s csak az 1500-as évek közepén tért vissza. Egy pár évtized után a tatár csapatok semmisítették meg Szentandrást. Ekkor a falut felégették és a temploma is áldozatul esett. Az ezt követő években a többször is visszatérő református lakosság a templomot mindig kijavította és használatba vette. Pl. 1666-ban a helyi lelkész a szatmári zsinat rendeletére Szokolay János lett.
A 150 éves török megszállás után az Alföld az 1700-as évek első és második évtizedében népesült be. Az 1719-ben megtelepült (visszatért) református jobbágyok a templomot erősen romos állapotban találták. Ekkor a maguk módján befedték, kijavították és 1728-ban birtokba vették. 1746-ban katolikus magyarok telepedtek le Szentandráson. Ekkor a földes uraság a reformátusok használatában lévő rom. kat. templomot visszaadta a most megtelepült katolikus jobbágyoknak, kik azt nagy költséggel kijavították, vagyis a középkori 'alapokra barokk stílusban átépítették. Az egyházközség 1748-ban alakult meg. Ettől kezdve van lelkipásztora is. Mivel a régi alapokra épült templom idővel szűknek bizonyult, ezért 1784-ben megnagyobbították és tornyot is építettek rá.
1868-ban a lakosság további szaporodása miatt a templom bővítését határozták el. Ezzel az átalakítással az eddigi barokk stílusát teljesen elvesztette. Tehát a katolikus templom középkori alapokra épülve' - a mai alakját az 1868. évi átalakítás során kapta. A torony sisakját az 1970-es évek közepén fedték be rézlemezzel. A templomot 2001-ben újították fel.
A templom főoltár képe Szent András apostol keresztre feszítését ábrázolja. E freskó, valamint a mennyezeten lévő Szt. István és Szt. László királyok, Szt. Péter és Szt. Pál apostol fejedelmek és a négy Evangélista képei Chiovini Ferenc szolnoki festőművész alkotása, amely 1938 évben készült. A régi oltárképet, amely Szt. András életnagyságú olajképe, a főhajó egyik baloldali oszlopán helyezték el. Ez a kép 1883-ban készült Aszódi Imre és felesége Juhász Gizella adományából.
A templom harangjai:
A templomnak jelenleg négy harangja van. Hasonlóan a református templom esetében az 1848-49-es szabadságharc, valamint a két világháború, legalább négy harangot vitt el, ezért a harangok többszörösen cserélődtek. A régi harangok közül csak egy maradt meg az 1700-as évekból, de az elhasználódás miatt 1878-ban újra kellett önteni. A harangok pótlása, újra öntése nagy áldozatot követelt később is az egyház és a hívek részéről. Ezt láthatjuk a meglévő harangok feliratából.
1. A nagyharang felirata. "Isten dicsőségére Szent András apostol tiszteletére készült 1924. évben. Újraöntötte Ducsák István harangöntő mester 1962. évben Őrszentmiklós." E harang súlya kb 550 kg.

2. A második harang felirata: "Isten dicsőségére 146 évi használat után újraöntötte Walser Ferenc Budapestre 1878. évben, Paraszt Mihály és hitvese áldozatával segítve, Szent Mihály főangyal tiszteletére. " Valószínű, hogy ezen harangot 1746-ban idevándorolt katolikus jobbágyok hozták magukkal a Tisza-vidékéről. Ugyanis a harangon jelölt 146 év, 1732 . készítési évre utal, ekkor még nem voltak katolikusok Szentandráson. A harang súlya 120 kg, az 1943. évi harangjelentés szerint.

3. A harmadik harang felirata: "Isten dicsőségére és a boldogságos Szűz tiszteletére készítette Békésszentandrás lakossága 1948-ban a Boldogasszony évében. Öntötte Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester Budapesten. "A harang másik oldalán Szűz Mária egész alakos képe látható az alábbi felirattal: "Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk. " A harang súlya kb. 100 kg.

4. A lélekváltság harang felirata: "Isten dicsőségére Szent József tiszteletére az Úrban elhunytak iránti kegyeletből öntötték Aszódi János és neje Gonda Mária békésszentandrási lakosok. Öntötte Szlezák László harangöntő." Az 1943. évi harangjelentés szerint évszám nélküli és 92 kg súlyú.