A középkori XIV. században épült gótikus sítlusú templomot a török elpusztította. A középkori templom felhasználásával az új templomot 1690 körül építették, majd 1723-1746 között átépítették, 1756-ban újjáépítették barokk stílusban, ekkor készült a kápolna is.

Az 1856-os tűzvész pusztítása után a templombelsőt barokk stílusban alakítják ki. Az újjáépítés Festetics Kristóf segítségével történt. Ekkor látták el a templomot dongaboltozattal is.

1908-ban a szentélyt lebontották, és latinkereszt alakban megnagyobbították, új sekrestyével látták el. A templom ekkor kapta mai, végleges formáját.

Állapota az évek során egyre inkább megromlott. Kívül és belül egyaránt alapos felújításra szorult. Erre 1992-1995 között került sor Kiss László plébános kezdeményezésére. A templom épülete új tetőt a szentély márvány talpazatot kapott. Felújították homlokzatát és mennyezetét is.

A templomot a csúcsíves építészeti stílus jellemzi. Az épületet támpillérek veszik körül, melyek a szentély felett a nyolcszög három oldalával záródnak. A kősisakos torony első emeletén is gótikus lóhereleveles ablak található. A fölötte lévő hangrés viszont román stílust tükröz. A templombelső kialakítása és szobrai főként a barokk stílus jegyeit hordozza. A szentély főoltárán a Szent Lukács szobrát láthatjuk oldalán szárnyas ökörrel. Az oltár márványból készült 1908-ban. Hernesz István munkája.

Korábban egy fából faragott oltár díszítette a templomot, amely az 1856-os tűzvészben elpusztult. A utolsó felújítási munkák során az egyik falban megtalálták elszenesedett maradványait, valamint egy szintén elszenesedett angyal szobrot. A templom akkori teljes berendezése valószínűleg fából készült. Ma is látható azonban két ilyen szobor, melyeket a keszthelyi Balaton Múzeumban újítottak fel, és ugyanitt egy kiállításon is részt vettek, míg a templom felújítási munkálatai folytak. Az egyik a bal oldalt az egykori szószéket tartó vörös márványoszlopon található szentháromság szobor, vele egyvonalban jobbra pedig a piéta.

A szentély bal oldali falán Jézus csipkéből megformázott arcképe látható, melyet néhány éve Csete Judit művésznő ajándékozott a templomnak.

A latinkereszt alakzat jobb és bal oldalában két oldaloltárt alakítottak ki. A Jézus szíve oltáron korábban egy Mária szobor állt, melyet ma a mellette lévő, falban kialakított barlangban láthatunk. Előtte a kis lourdesi Bernadett térdeplő szobra áll. A bal oldali sír oltár mellől indulnak a kálvária képek, melyek a templom falán körbefutva ugyanide érkeznek vissza.

A felújítás során előkerült az egykor az egész mennyezetet borító freskó egy részlete, melyen Szűz Máriát ábrázolja karján a kis Jézussal. Valószínűleg a két világháború között készült. Felújítására a mennyezet rossz állapota miatt nem került sor.

A templomból balra nyílik a keresztelő sekrestye, amelyben Keresztelő Szent János szobrát és egy szenteltvíz tartót helyeztek el. Mindkettő Németh János keramikusművész munkája. A falakat mindenütt a régi szobrok díszítik, melyek főleg magyar szenteket ábrázolnak. Az egyik legszebb a bejárattól rögtön jobbra található Szent Antal szobor.

A templom régi orgonájának sípjai még ma is működnek, de billentyűit újra kellett cserélni. Az épületnek csodás akusztikája van, így nyáron hangversenyek megrendezésére is sor kerül.