Sarlós Boldogasszony-templom
Az adatok több mint 5 éve nem lettek frissítve – szinte biztosan megbízhatatlanok. Kérjük, segíts a közösségnek!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Alapítva 1920.
A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusban átépítették 1779-ben és 1801-ben.
A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építtette az évtizeddel korábban alapított pálos kolostorhoz. A csatkai pálosok egyébként a legmódosabb szerzetesrendek közé tartoztak, a budai Hess András tér Vörös Sün-háza is az övéké volt valamikor. A török idők pusztításai után a pálosok nem települtek vissza, templomukat sokáig a móri kapucinusok gondozták. A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása; utoljára 1801-ban építették át. Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő.
Az erdei kápolna 1863-ban épült, azóta búcsújáróhely. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja. Nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak.
Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából "leányvásárt" is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.
A település nevét 1326-ban említették először írott források, Kont nádor pedig 1357-ben alapította az itten pálos kolostort. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig.
A XIX. század közepétől a Liechtenstein hercegi család volt a tulajdonosa. 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe, először Ácstesszérhez, majd Kisbérhez tartozott. Önállóságát 1898-ban nyerte vissza.
