Sarlós Boldogasszony-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2018.08.24.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Alapítva 1920.
A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusban átépítették 1779-ben és 1801-ben.
A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építtette az évtizeddel korábban alapított pálos kolostorhoz. A csatkai pálosok egyébként a legmódosabb szerzetesrendek közé tartoztak, a budai Hess András tér Vörös Sün-háza is az övéké volt valamikor. A török idők pusztításai után a pálosok nem települtek vissza, templomukat sokáig a móri kapucinusok gondozták. A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása; utoljára 1801-ban építették át. Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő.
Az erdei kápolna 1863-ban épült, azóta búcsújáróhely. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja. Nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak.
Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából "leányvásárt" is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.
A település nevét 1326-ban említették először írott források, Kont nádor pedig 1357-ben alapította az itten pálos kolostort. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig.
A XIX. század közepétől a Liechtenstein hercegi család volt a tulajdonosa. 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe, először Ácstesszérhez, majd Kisbérhez tartozott. Önállóságát 1898-ban nyerte vissza.
