Nepomuki Szent János-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2023.03.28.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
kedd
szerda
18:00
csütörtök
péntek
18:00
szombat
vasárnap
10:00
hétfő
kedd
szerda
19:00
csütörtök
péntek
19:00
szombat
vasárnap
10:00
Kapcsolódó információk
A Művészetek völgye rendezvény ideje alatt a miserend változhat.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
alapítva: a XII. században, újjászervezve 1762.
A templom a környék legnagyobb temploma, 1752-ben építtette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki abban a korban több templomot is építtetett az egyházmegye területén. Ezt a tervet Tapolcán szerette volna megvalósítani, de a tapolcaiak nem vállalták a munkákat (anyagok szállítása, stb.), az apátiak igen. Tornya 40 méter magas a saválló acél kereszttel együtt, egyes adatok szerint 100 évvel később építették, mint a templomot magát. A bejárat fölött az építtető püspök címere látható, ami formájában is a barokk építészet és művészet díszeit tükrözik. Az 1300-as évek elején kis fatemplom állt a helyén, ebből a korból származik a plébánia épülete is, melyet többször étépítettek. 1916-ban leégett a fazsindelyes templomtető, a templom egy évig tető nélkül volt. 1916-tól 1990-ig nagyobb javítás a templomon nem volt.Az almádi bencés kolostor romjaiból származnak a templom alapkövei és a szenteltvíztartók.
Belépve a templomba a barokk művészeti irányzat első jellemzőjével találkozunk: a nagy térrel. A templom egyik érdekessége a három oldalon (hátul és oldalt) végigfutó karzat. A környéken ilyen nincs egyik templomban sem. A nagy teret erős és díszes oszlopok tagolják. A barokk építészetre jellemző még, hogy nemes, szép és drága anyagokat használtak. Márványt, értékes fákat, aranyat a díszítésekhez. Ahol kevesebb volt a pénz, ott a látványra törekedtek, festéssel helyettesítették. A párkányok az oszlopok tetején márványnak látszanak, de csak márvány utánzatú festés.
A szentély, nagyrészt felújított, látni, milyen volt új korában. 1784-ben festette a falképeket Bucher Xavér Ferenc, aki Veszprém és Székesfehérvár vidékének templomfestője volt. Nem csak a falképeket, hanem az oltárképet is ő festette, ami Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Minden kép és forma egységet képez az oltárképpel. A két oldalfalon a szent életének eseményei festette meg, felettük a kulccsal Szent Péter, a karddal Szent Pál. Az oltárkép melletti falon Keresztelő Szent János és Szent János evangélista látható, felettük két püspök. Valamelyik Padányi Bíró Márton, nem tudni, melyik. A felső részben a falon angyalok láthatók, grisaille (ejtsd: grizáj) módon festve. Az egész oltárkép körüli rész légies, emelkedett, mintha a dicsőség egy pillanatát örökítené meg, mint egy három dimenziós pillanatfelvétel. Az oltárok, a szószék aranyozásai nagyon vékony, igazi aranylemez. Az összes arany súlya nem több, mint egy fél jegygyűrűé. Érdemes megfigyelni a díszes faragásokat, szobrokat is. Ha megnézzük az oldalképeket közelebbről (királynő gyónása), apró, szálkás festést látunk, ez a lüszter. Nagyon pici ecsettel festették.
A templomhajó festése 1864-ból való, már nem igazi barokk, hanem neobarokk (újbarokk), nem annyira igényes, mint a szentély. Ezt Gyivis János "képíró" festette. A tarka minták a kupolákban patronos festés, papír lapokat hajtogattak össze, kivágták cifrára, széthajtogatták, rátették a falra és arra festettek. A lyukakon átment a festék a falra. A kupolák közepén az Újszövetség néhány eseménye látható.
Minden kor művészete a kor emberének lelkivilágát formázza meg, ezek szerint a barokk korban élő emberek mélyen hittek az Istenben, nyugalom és harmónia volt a lelkükben, szerették a szépet.
Felújításáról:
1990-ben kezdődött a templom felújítása teljes tetőcserével és külső festéssel, villanyszereléssel. 2 év leforgása alatt ez el is készült, utána a boltöv és egyéb repedések javítása következett. Elkészült a belső restaurálás is.
1996-ban Monostorapáti is csatlakozott a Művészetek Völgye rendezvénysorozathoz, s immár ez az esemény is felzárkózik a falu hagyományos ünnepeinek sorába.
