Írott forrásaink szerint Egervárnak már 1342-ben volt temploma, mely elpusztult. A település ma is álló temploma a falu közepén, természetes eredetű kis homokdombon található. Építtetője Egervári László, aki Egervárt családja lakóhelyéül és birtokközpontjául választotta. Építése 1489-ben kezdődött el a hozzá északról kapcsolódó ferences kolostoréval együtt. A munkálatok 1510-ben fejeződtek be. Méretei, tömegformálása is mutatja, hogy nem egyszerű plébániatemplomnak épült. Hosszúsága 40,55 méter, melyből a hajó 22,9, a szentély 17,65 méter. A hajó szélessége 12,4, a szentélyé 10,6 méter. A hajó párkánymagassága 14,5 méter.

A templom északi falához csatlakozott egykor a kolostor épülete, mely 1554-ig működött folyamatosan, majd a XVI. század végén elpusztult. Eredetileg itt temették el az 1562-ben elhunyt Nádasdy Tamás nádort. 1664-ben a török a templomot felgyújtotta, a födém egésze leégett, ekkor semmisült meg gótikus hálóboltozata is. A Széchényiek előbb ideiglenesen helyreállítják, majd 1749 és 1757 között Széchényi Ignác fejezi be a munkát barokk stílusban újítva meg az ősi házat. A templom ekkor készült berendezése, máig fennmaradt főoltára, szószéke, barokk szobrai a magyarországi barokk szobrászat élvonalbeli alkotásai.

A templom főoltárképe: Szent Katalin megdicsőülése. A templom falazatát és tetőszerkezetét a barokk átépítése után 1812-ben renoválták, belső berendezését 1827-ben restaurálták. 1918-ban villámcsapás következtében tetőszerkezete teljesen leégett, ezután kapott a fazsindely helyett cserépfedést, a torony pedig bádogsüveget. Barokk arculata - a nyugati homlokzat kivételével - 1970-ben kapta viszsza eredeti, késő gótikus jegyeit. Újabb külső és belső felújítása - a barokk oltár és szószék kivételével - 1994 - 95-ben történt meg.