Rákoskeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.11.07.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Kapcsolódó információk
Hétfőn szentmise után
Szentségimádás
Csütörtökön 17:00-kor
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A Dunától keletre, Pest közelében fekvô ôsrégi település legrégibb feltárt temploma 1220 körül épült, azonban sok jel mutat arra, hogy már Szent István idejében is lehetett temploma. Az Árpád-kori templom a török után még évtizedekig állt, majd lebontották és 1741-ben építettek új templomot Szent Kereszt faluban.
A község a Rákos-patak árterében feküdt, s a múlt század utolsó évtizedének elején oly sokszor került víz alá a falu és a templom, hogy nem várva meg, amíg összedôl Isten háza, 1893-ban lebontották, és 1894-ben felépítették a mai templomot. Az akkor 1314 katolikust számláló, erôsen vegyes vallású (evangélikus többségû) faluban nagynak számított a 350 m2 alapterületû templom. Az újabb idôkben elôbb Ecser majd Rákoscsaba leányegyházaként mûködô Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére épült templom 1916 óta rendelkezik saját pappal, 1921 óta plébániatemplom. Belôle nôtt ki a rákoshegyi plébánia, mely 1941-ben lett önálló. 1950-ben Rákoskeresztúrt Budapesthez csatolták, s a XVII. kerület központja lett. Az 1975-ben kezdôdô szanálások nyomán a régi kis kertes portákat 10 és 4 emeletes panelházak váltották föl, s a régi szegény zselléreket a mára elszegényedett, nagy számban munkanélküli munkások váltják föl. A plébánia legújabban épült negyede már lényegesen jobb módú lakosságot zár magába. A nagyszámú, templomtól igen távol lakó hívek sürgetésére már épül az új templom, a városrész Pest felôli részén, Szent Pál apostol tiszteletére. A plébánia a templom melletti panelházban van, az egyházközség tulajdona. Az egyházközség 1993-ban került át a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez. A templom 15 778. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. Ezt megelôzôen a plébánia terültén (Lázár Deák u. – Vackor u.) Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök elvi engedélyével új templom építése kezdôdik el. 1997. év végére a templom szerkezetei, tornya, fedélszéke cserépfedése elkészült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1916-tól.
