Magyarok Nagyasszonya-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.01.27.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Ez a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelven három község kapaszkodott meg: Gubacs, Soroksár és Haraszti. 1868-ban Grassalkovich birtokot parcellázták, a telkeket elkapkodták. Kialakult Erzsébetfalva telep és Kossuthfalva telep 1870-ben. Nemsokára 1876-ban kis templom épült. Első misézője Peitler Alajos káplán. Anyaközség és anyaegyház Soroksár. A telepek rohamosan fejlődtek. 1888-ban önálló község lett Erzsébetfalva. 1896-ban Kossuthfalvával nagyközség. 1932-ben lett Pestszenterzsébet. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állította fel. A templom Diebold Hermann tervei szerint épült. Az építésben részt vesznek: Vajand Miklós, Szombati László, Dr. Décsei Géza lelkészek. A templom neogót stílusú, 32 m hosszú, 12 m széles, tornya 23 m. Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október 12-én Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban. A mellékoltár Nuofer Lajos adománya. Az emeletes plébánia 1939-ben épült. A városi közgyűlés 1940. október 17-én a templomteret Magyarok Nagyasszonyának nevezte el. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1937-től.
