Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.08.05.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Szentségimádások a következő időben
Péntek (aug. 22.) 09:00 – 20:00 ( csendes )
Aug. 29., péntek 09:00 – 20:00 ( csendes )
Szept. 5., péntek 09:00 – 20:00 ( csendes )
Szept. 12., péntek 09:00 – 20:00 ( csendes )
Szept. 19., péntek 09:00 – 20:00 ( csendes )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A Duna menti Szentlôrincet a XIV. századi iratok templomos faluként említik. 1470-ben lelkészség templommal.
A Grassalkovich család birtokrésze lesz Pusztaszentlôrinc és ôk építtetik a Szent Lôrinc tiszteletére szentelt kápolnát, ahol vasárnaponként rendszeresen volt szentmise.
A XIX. század végén Pusztaszentlôrinc közigazgatásilag és egyházilag is Kispesthez tartozott. 1902-ben háromharangos haranglábat állítanak fel. 1905-tôl az iskola egyik termében szükségkápolna mûködik kispesti káplánok vezetésével. 1906 karácsonyán az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyja az Egyháztanácsot. 1910. január 1-jén nagyközség, 1936-ban megyei jogú város, 1950. január 1-jén a Fôváros XVIII. kerülete lett Pestszentlôrinc. Egyházilag is önállósul 1910. augusztus 24-én Wimmerth Béla elôbb expositus, majd 1920. szeptember 8-tól plébános és kerületi esperes.
1923-ban elkezdik a nagy plébániatemplom építését. 1925. szeptember 5-én Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök Szûz Mária Szeplôtelen Szíve tiszteletére szenteli fel. A templom neoromán stílusú, 36 m magas tornyú, 525 m2-es, 1500 ember befogadására alkalmas. 1931-ben közadakozásból katolikus kultúrház épül (600 ülôhelyes, 270 m2-es elôadóteremmel, 96 m2-es ebédlôvel, társalgóval, játék-, könyvtárszobával és számos kiszolgáló helyiséggel). 1946. szeptember 8-án Dr. Pétery József váci megyéspüspök az állami lakótelep és a Szemere-telepi részt önálló plébániaként leválasztja a Fôplébánia területérôl. A II. világháború alatt (1944. október 4-én) a templomot bombatalálat érte.
1993. szeptember 1-jén a Karmelita Nôvérek volt Nevelôintézetében megkezdi oktató-nevelô munkáját a Szent Lôrinc Katolikus Iskola, majd 1994. szeptember 1-jén a Liliomkert Katolikus Óvodát is megnyitottuk. Iskolánkba 350, óvodánkba 44 gyermek jár. 1992. április 30-i önkormányzati határozat értelmében az államosított Katolikus Kultúrház tulajdonjogát még nem kapták meg, de az épület egy részét már az Egyházközség használja. Közösségi csoportjai itt tartják rendezvényeiket.
1989-tôl 200 személynek önköltségi áron meleg ebédet biztosító katolikus alapítványi konyha is van az önkormányzat épületében.
A templomkertbôl leválasztott telken 1993-ban építették föl rendházukat az USA-ból hazatelepült Jézus Szíve Nôvérek és álltak be mind a helyi, mind az országos hitoktatóképzés munkájába. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1910-tôl.
